Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia, a Kir. Itélőtáblák és a pénzügyi közigazgatási biróság döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 1. kötet (Budapest, 1891)

I. VAGYONJOG. Kisajátítás, tárgyalás alkalmával önmaga 100 frtot ajánlott, a kártalanítási összegei 23., 25. §§. ezen ősszegben kelleti megállapítani. (84. márcz. 18. Dl. VIII. 8019.) 4. Curia: A mi az értékcsökkenést illeti. ... az egyedül abból, hogy valamely birtok a vaspálya által áthasittatik, nem következik, a szakértők pedig egyéb okot föl nem hoznak,.. Értékcsökkenés a mezei gazdálkodásra használható földek kisajátításánál főleg ott áll elő, hol a vaspálya, valamely birtokot ugy hasit két vagy több részre, hogy a mezei gazdálkodás az egyik részen levő épületektől a többi részeken vagy épen nem. vagy csak nehézséggel, nagyobb kerülök igénybe vétele és e szerint időpazarlással folytatható: minélfogva nagyobb gazdasági erő tartása és ezzel járó kiadás, vagy egészen uj gazdaság,, épületek emelése válik szükségessé. (1884. márcz. 26. 6661. Dt. VIII. 184.) 5. Curia: A kártalanítási összegre nézve mindkét alsó bíróság határozata megváltoztattatik. Mert az 1881: XLI. törvcz. 25. §-a szerint a kisajátítandó tárgy értékének meghatározásánál mindenek előtt a tiszta jövedelmet kell alapul venni; a hol tehát a tiszta jövedelem meghatározható, más adatok < sak mint a tiszta jövedelem meghatározására szolgáló segédeszközök jöhetnek tekintetbe. A jelen esetben a kisajátítandó malom és tartozékainak tiszta jövedelmét a szakértők a XIV. alatti kimutatás szerint 5124 írtban állapították meg; ezen tiszta jövedelmen kívül a kisajátított tárgy értékének meghatározásánál nem lehetett a szakértők által a fahíd, udvarterület, legelő, istállói kocsiszín, malomépület, zsilip, regalejog, a malomcsatorna-lcrülol ériéke és ásatási költségei czimén megállapított összegeket elfogadni: mert a malom jövedelmezőségéhez mindezen tényezők hozzájárulása szükséges. Egészen helytelen tehát a szakértők becslése annyiban, a mennyiben a kisajátítandó tárgy tiszta jövedelmén kívül még az épületek, az udvar, a malomhoz tartozólegelő, híg, zsilip, regalejog s a malom-csatorna értékét és a malom-csatorna ásatási költségeit is számításba vették. Minthogy azonban a szakértők az 5124 frt tiszta jövedelem alapján a kisajátítandó tárgy ériékét különbözően számították ki, ennélfogva a középárt kellene kártalanítási összegül megállapítani. Tekintve azonban, hogy maga a kisajátító tél a/, elsobiróság határozata ellen beadott felebbezésében 2900 frt átlagos tiszta jövedelem alapján, a kisajátítandó tárgy értékét 59.600 frtra teszi; a saját és a bíróság szakértői által kihozott összegek helyett ezen 59,600 frtot kellett a középszám ki számításánál elfogadni, stb. (84. ápr. 1. 1886. üt. VIII. 187.) 6. Curia: Az 1881. XLI. tcz. 23. §-a szerint a kisajátítandó tárgyak ériéke valódi és teljes kárpótlás mellett lévén cszközlendő és pedig a mint az a 25. §-ban foglaltatik a becsléskor létező árak, haszonbérek, tiszta jövedelem s egyéb számba vétetni szokott körülmények alapján, a törvény ezen Intézkedése folytán a kisajátítást szenvedett tulajdonosok által követeli s a/, alsóbb bíróságok által nagyrészben megállapított becsárt, melynélfogva egy <-af. hold föld értéke 1600 írttól egész 2400 írtig becsültetett és illetőleg rendeltetett kárpótoltatni, e helyütt megállapítani nem lehetett, meri a tárgyalás folyamán kitűnt, hogy a kisajátított területek mint szántóföldek álltak mivelés alatt s azokban a becslés idején is burgonya-, árpa-, zab- és kukoricza-terniények találtattak és sem az, hogy a tiszta jövedelmek vagy haszonbérek a felek által megállapittatni kért becsár tőkéjének megl'eleJők volnának, som az- hogy a kisajátítási területen megtörtént adásvételeknél a becslésnek megfelelő árak fizettettek volna, nem igazoltatott, a mennyiben az R. Jó/.soí által felhozott esetekben az eladás tárgyál képezett telek egészen más düllőben s a déli vasuttársaság raktárai szomszédságában fekszik.