Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia, a Kir. Itélőtáblák és a pénzügyi közigazgatási biróság döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 1. kötet (Budapest, 1891)

50 [. VAGYONJOG. Kisajátítás, közöltessék, kapcsolatosan a 25. §. azt rendeli, hogy annak elérése végett 23., 25. §§. a kisajátítandó tárgyak értékének meghatározásánál a becsléskor létező helybeli árak. a tiszta jövedelem, a bérek és haszonbérek s végre egyéb a közönséges adásvevésnél számba vétetni szokott körülmények szolgáljanak alapul, miből önként folyik, hogy az alkalmazott szakértül- véleménye, melyre nézve, hogy az az ár meghatározására nézve mennyiben lehet irányadó, az 55. §. értelmében a bíróság határozza meg. csak annyiban szolgálhat útmutatásul, a mennyiben a törvény fenebbi kellékeinek mer/felei s hogy ennélfogva minden egyéb s főleg feltevéseken alapuló, de valóságban nem létező körülmények figyelembe nem vehetők. Ezt előre bocsátván, a mi I'. Venczel és neje telkének kisajátítását illeti, a szakértők véleménye szerint megállapított ár elfogadható nem volt, mert a becsárnak sem az általuk bevallott jövedelem nem felel meg. sem az sem igazoltatott, hogy azon környéken, illetőleg szomszédságukban valamely telek • öle 14 írtért adatott volna. Hivatkoznak ugyan arra. hogy a 2 \. alatti szerződés szerint 3254 Ertérl eladott telek • ölének ára 12 frt 50 krt tett, e körülmény azonban, minthogy a térmérték kitéve nincs, ha való volna is. alapul nem vétethető, mert az érintett szerződésből kitűnik, hogy a kérdéses telket maguk a kisajátítást szenvedők vásárolták meg. vendéglői üzletüknek n mostani helyiségből való áttétele végett, ebből azonban a becsléskor létező egyéb árakra következtetni nem lehet. Tekintve azonban a számba vehető egyéb körülményeket, habár való is. hogy a többi szomszédos telkek 2 frttól csak 5 frt 35 krig vásároltattak magán alku mellett, mindeneseire figyelembe volt veendő a teleknek sarok fekvése és ebből folyó a szakértők által is kiemelt előnyök, minél fogva ezen telek • ölét 10 frtra téve. az 4000 frtban állapíttatott meg. A ház és melléképületek valódi becsárál pedig, tekintettel a szakértőknek egymástól lényegesen eltérő számítására. 6000 frtban. összesen tehát az egész kártalanítási összeget 10000 frtban lehetett és kellett megállapítani. Illetve A. Péter fngatlanságát. melynek becsárára nézve az általa alkalmazott szakértő véleménye fogadtatott el, állítja ugyan nevezett szakértő, hogy Aradvárosában a legutóbbi években eszközlötí adásvevéseknél a vasútnak város felé eső részén a házak és beltelkek értéke a város többi részeihez képest, hol már évekkel ezelőtt a házhelyek Q öle 20—22 frtot tett, nagyobb volt, s ennélfogva ő a kisajátítandó telket 13 írtra becsüli: ezen állítás azonban az ár meghatározásánál alapul vehető nem volt, mert eltekintve attól, hogy a szakértő a város felé eső házak és beltelkekről beszél, holott a kérdéses telek NB. alatti összeírásban szántóföld és rétnek van bevezetve, melynek évi haszonbére 200 frtot tesz, nem soroltatnak fel azon vegyes adásvevési esetek, melyekből [az állított ár kitűnnék. Ha pedig ezekre a ' . alatti kivonat értetik, ez már azért sem volt figyelembe vehető, mert ennek tartalmából kitetszik, miszerint a nyilvános árverésen 1871-ben történt s • ölenként 7. 12. 14. 15 és 20. 22 írtra rugó eladások megbatározott házhelyekre és azon teltétel alatt tartattak, hogy azokon 6 év alatt a város díszének megfelelő s a mennyiben a Lyceum vagy a Marosparttal határosak, emeletes házak emeltessenek, miből kitetszik, hogy ezen a városnak egészen más részén emeletes és a város díszére szolgáló házak építésére eladott telkekkel a város ellenkező részén, illetve azon kívül fekvő jelen telek, melyre nézve az. in»»\ házhelyekre eladható lett volna, nem is állíttatott, a becsár tekintetében öss/.c nem hasonlítható; minélfogva tekin-