Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia, a Kir. Itélőtáblák és a pénzügyi közigazgatási biróság döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 1. kötet (Budapest, 1891)
24 T. VAGYONJOG. Birtokhábo kában megháborították, az illetékes hatóságtól nyerlek engedélyi-; mert a ritás. hatósági engedély mellett eszközölt építkezés mellett is elkövethető ugyan birtokháboritás, minthogy a hatóság az építési engedély kiadásánál egyedül a közrendtartási szabályokra van és lehet tekintettel, a szomszéd tulajdonjogának korlátozása tehát az által nem is érintethetik, mind a mellett a fennforgó esetben birtokháboritás tényét megállapítani azért nem lehetett, mivel alp.-ek az építkezést saját tulajdonukat képező területen és légürben eszközölték s felp. azt, hogy 8 az alp.-éknek szomszédtelke irányában ablakszolgalommal bírt volna, nem bizonyította. (89. oki. 11. 73(55. M. [. 90. 127.1 3. Curia: Azon körülmény, hogy alp. házát az építészeti hal óság által jóváhagyott terv szerint s annak engedélyével építette, nem zárja ki annak lehetőségét, hogy az engedélytől eltérően önhatalmú foglalást el ne követhessen. (88. aug. 1. 4805. D. XXI. 108.) 4. Birtokháboritást képezhet a hatósági rendelet folytán történt körülczölöpölés. (D. XIX. 251.) Hatósági ren- XXXIV. Curia: A keresetben panaszolt kerítésoszlopok eltávolítását delet ellenében Miskolcz város rendőrkapitányi hivatala a 3. sz. a. okirat tanúsága szerint nincs helye s. hatósági határozat következtében eszközölte. Minthogy azonban oly sérelmek, visssahelye- melyek valamely hatóságnak hatósági körébe tartozó eljárása (Utal okoztatnak, zésnek. első sorban a községi törvényben előirt módon orvoslandók, ebből következik, hogy a keresetileg panaszolt eljái'ás sommás visszahelyezés alapjául sem szolgálhat; felp. tehát helytelen uton indított keresetével ez okokból el volt utasítandó. (88. decz. 20. 9432. sz. M. L 206.) Felperessé// a XXXV. Bp. tábla: Tekintettel arra, hogy a közkút birtoklásának s községi közkút használatának módja s terjedelme felett, a felügyeleti s annak megvédése birtokába való iránt a kereshetési jog csak a községet mint ilyent, illetőleg ennek törvényes visszahelyezés képviselőjét illeti meg, nem pedig azon egyes községi tagokat, kik mint ilyenek tekintetében, használták a kutat; tekintettel továbbá arra, hogy a kut eddigi használatának netáni korlátozása által, nem az azi használó, folyvást váltakozó egyes egyének, hanem maga a község szenvedvén háboritást: az előbbi birtoklási állapotnak visszaállítását nem is az egyes egyének, hanem csak maga a község kérheti: és hogy ekként felp.-ket kereshetési jog nem illeti meg: ennélfogva felp.-ket keresetükkel elutasítani stb. kellett. (87. máj. 12. 20,443. D. XVII. 337.) S. v. kereset XXXVI. 1. Bp. tábla: A gazda, cselédjének az ő szolgálatában elkövegazcla ellen, tett tényeiért harmadik személyivel szemben rendszerint felelősséggel tartoza cseléd ténye ván : az alp. cselédje által, az alp. szolgálatában tett fuvarozásokkal felp. folytán ; a birtokán elkövetett háboritás orvoslását felp. jogosan kérhette alp. ellen. képviselt ellen (87. máj. 12. 20.201. D. XVII. 345.) a képviselő 2. Curia S. József az alp.-nek édes atyja, tehát felp.-ket birtokukténye folytán, ban, mint az akkor még kiskorú fiának t. és t. képviselője egyszersmind gazdaságának képviselője háborította meg az által, hogy a felp.-ek munkásai! a fia javára hozott ítélet felolvasása mellett a földekről eltiltotta: következve az atyjának az ő nevében véghezvitt cselekvényeiért a per Alperesség, folyama a la II nagykorúvá vált alp. felelősséggel tartozik. (89. okt. 16. midőn többen 8081. J. 89. 198.) fofllntt elTi XXXVII. Bp. tábla: Felp.-ek keresetükkel .elutasittatnak. Mert alp. tagalos alapon dásával szemben nem bizonyították perrendszerüen ama állításukat, mintha nyugvó bir- a kereseti ingatlant kizárólag alp. tartaná birtoklásában és az e tekintetben ioJekís.
