Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia, a Kir. Itélőtáblák és a pénzügyi közigazgatási biróság döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 1. kötet (Budapest, 1891)

I. VAGYONJOG. Adásvevés. egyéb részében azonban mindkét alsóbiróság ítélete megváltoztatok s felp. a keresetlevél a) pontja alatt követelt lótartási költségre nézve keresetével feltétlenül elutasittatik. Indokok: A fent kijelölt részben mindkét alsóbiróság Ítélete azért volt megváltoztatandó, mert alp.-nek a per során kihallgatott tanúi bizonyítják, h. alp. lovaival az eladást közvetlenül megelőzőleg és azelőtt is folyton dolgoztatott, de az állatorvosoknak a keresetlevélhez csatolt bizonyítványaiból sem tűnik ki az a körülmény, h. alp. lovai munkára alkalmasak nem voltak; ily tényállás mellett, jóllehet alp. a lovak visszafogadását megtagadta, az esetben, ha felp. addig mig a felek között peressé vált kérdés el nem dől, a lovakat nem akarta használni, tartozott volna a lovakat annak utján azonnal elárvereztetni s az e körül felmerült költségeit alp.-töl követelni; minthogy azonban felp. e helyett azt kéri. h. alp. a lovakért, hosszabb időre terjedő s a lovak értékét is túlhaladó havonkénti 60 frt tartásdíj megtérítésére köteleztessék, eme kereseti kérelme jogosnak nem találtatott. (90. okt. 30. 7157. P. T. XXI. 94.) Curia: A m.-biróság ítéletének felebbezett ama része, melylyel felpa kereseti ló tartása iránti keresetével elutasittatott, annyival inkább hhagyatik: mert felp. a főesküt ama döntő körülményre, h. a kérdéses lovat a megvétel után 30 napon tul nem használta, nem fogadta el, s igy a prts, 234. §-a értelmében bebizonyitottnak tekintendő alp. amaz állítása, h. felp. a kérdéses lovat az A. alatti orvosi bizonyítvány kiállítása után is használta, mely használat által a tartásdíj kiegyenlítettnek tekintendő. [89. jun. 27. 866. P. T. XXI. 94.) XXX. Bp. tábla: Az e.-biróság ítélete megváltoztatik, s alp. köteles a ló visszavétele mellett, felp.-nek 350 frtot stb. lefizetni. Indokok: Eltekintve attól, h. a per során kihallgatott tanuk vallomásai arra szolgáltatnak bizonyítékot, h. alp. megbízottja az adás-vétel tárgyát képező ló minden külső és belső hibáért külön is szavatosságot vállalt, minthogy a szakértők egyhangú kijelentése szerint a kérdéses ló gyógyithatlan s annak mindkét szemérei vakságot eredményező hályoggal van ellepve, a szembaj ezen legfokozottabb hátránya mellett tehát azon alp. által vitatott s a szakéi -tök véleményével és támogatott körülmény, h. ezen hiba nem szakértő áltál is felismerhető, a kereseti jog megerötlenitésére alapul csak azon esetre volna elfogadható, ha alp. azt bebizonyította volna, h. a ló kifejezetten ezen hibával lön eladva, s illetve, h. felp. javára az mint ilyen lett megvásárolva. Alp. azonban ezt nem is állította, egyébként pedig a vételár mennyiségi s az értesítés kitüntetett határidejét beismerte. Ez okból tehát alp. a fenálló törvényes gyakorlat alapján a kérdéses ló visszavétele s a vételár visszafizetésére is kötelezendő volt. Felp. azon kérelme, h. e vételár után kamatok is állapíttassanak meg, azért mellőztetett, mert a kérdéses hiba nem zárja ki a tó óvatos használatát, ez által pedig a vételár kamatai kiegyenlítettnek veendők. (84. febr. 19. 2758.) — Curia: A tábla itélele hbagyatik. (84. jun. 11. 2744. P. T. VIII. 114.) Az ellenfél XXXI. Curia : A m.-biróság Ítélete mváltoztatik s a jbg Ítélete hhagyatik. közbenjötte Indokok : Eltekintve attól, h. alp. kihallgatott tanúinak vallomásával azt bizonélkül létre- nyitotta, h. az általa felp.-nek eladott kereseti ló nála csökönyösnek nem jött állatorvosi tapasztaltatott, továbbá eltekintve attól is, h. a kérdéses lónak az 1886. évi bizonyítvány 1049. sz. a. felvett tanúkihallgatási j könyvhöz csatolt bonezolási leletben hatása. megjelölt lóval való azonossága sincsen minden kételyt kizárólag igazol.a. Szavatosság szembetűnő hibáért. Vételár kamatja és időközi használat.