Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia, a Kir. Itélőtáblák és a pénzügyi közigazgatási biróság döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 1. kötet (Budapest, 1891)

322 I. VAGYONJOG. Megbízás, a K. M., V. .T. és K. I. szállítóknak a nagyváradi főélelmezési raktár által az 1874. évi jan. 1-től 1877. évi októberig terjedő időben fizettettek, a melyekre pedig a H. W. Mt. debreczeni élelmezési raktárfőnök által kiállitott és jelenben is beváltatlan kötelezvények nem vonatkozhatnak. Végre azon körülmény, h. a vállalkozók által felp.-re és más pénzintézetekre már 1874. évtől kezdve folytonosan lettek a keresethez csatolt kötelezvényekhez hasonló adóslevelek átruházva és h. ezek legtöbbnyire magok a vállalkozók s egykét esetben maga H. W. debreczeni élelmezési raktárfőnök által mindég pontosan beváltva is lettek, az A—K. a. kötelezvények kimutatott szabálytalanságok s az ellenérték kiszolgáltatásának nembizonyitása folytán alp. katonai kincstár fizetési kötelezettségének mállapitására elfogadható alapot nem nyújt. A perköltség a per körülményeinél fogva helyesen lett m.-biróságilag kölcsönösen mszüntetve. (88. jun. 19. és 20. 8783. Ü. L. 88. 29.) Megbízás ter- II. 1. Curia: Habár az árvaszéki ügyiratok szerint M. Éva. E. Milósné jedelme. mint elmebeteg még 1877. évben gondnokság alá helyeztetett s igy 1881. febr. hóban, midőn t. i. férje (másodrendű alp.) a közös tjdonukat képező szántóföldet egyszeri kukoricza-vetés alá felp.-nek bérbe adta. már gondnokság alatt állott, gondnokául pedig édesatyja M. Ádám elsőrendű alp. volt kirendelve; mindazáltal az emiitett bérleti jogügylet érvénytelennek nem tekinthető, mert egyrészt bérbevevő felp.-t ezen jogügyletre nézve rosszhiszeműség egyáltalában nem terheli; másrészt pedig a perből kétségtelenül kitűnik, hogy M. Ádám gondnok nevezett gondnokoltjának vagyonát a gondnokság elrendelése után is éveken át folytonosan férjének (másodrendű alp.-nek) kezelése alatt hagyta és utóbbitól a kezelést csakis 1881. aug. 12-én, vagyis már a kérdéses bérbeadás megtörténte és a földnek a bérlő által lett bemunkálása után vette át; addig tehát másodrendű alp. a nevezett nő vagyonának kezelésére maga a gondnok által meghatalmazottnak tekintendő. (84. febr. 27. 7440.) 2. Curia: S K.. S. G. és F. G. tanuk összhangzólag bizonyítják, h. 1884. évben a homorodi fürdőt felp. kezelte, minthogy pedig a kezelésből a lakbérek beszedésére és esetleg peres uton behajtására való jogosultság is önként folyik, felp. alp.-tői a bórviz töltögetője által állítólag felhasznált lakásért a bért követelni jogosítottnak tekintendő. Ezen okból a másodbiróság ítéletét mváltoztatni. felp. kereseti jogát megállapítani és a másodbiróságot az ügy érdemleges elbírálására utasítani kellett. (87. nov. 9. 3152. Ü. L. 87. 49.) 3. Curia : A kereset alapját képező hitelbe kötött vételügyletek alp.-sel szemben nem érvényesek és azok alapján alp.-t a vételár megfizetésére kötelezni nem lehet; mert Cz. Izidor, kivel a közadós szerződött, azon időben pazarlás miatt gondnokság alá volt helyezve és vagyona zár alá véve, a zár alatt álló tömeget terhelő szerződés kötésére tehát képességgel nem birt. Az, h. a szerződéshez a gondnok hozzájárult — ha igaz volna is — ezen esetben különbséget nem tesz; mert az árvaszéknek a válaszhoz •/. és 2. •/• aia-tt csatolt végzései szerint Cz. Izidor háztartására 3600, illetve 3000 írtnál többet kiadni a gondnok sem volt jogosítva, s ha mégis megbízatásán túlterjeszkedve azt tette volna, a gondnok ezen tényéből a zár alatt álló tömegre kötelezettség nem háramlik. (88. jan. 19. 46. Dt. XIX. 302.) 4. Bp. tábla: A kihallgatott tanuk vallomásai bizonyítják ugyan azt, h. a bonyhádi r. kath. hitközségnek közgyűlése P. Konrád. Tr. A. V. és Str. Benő bonyhádi lakosokat a hitközségi iskola építésének felügyeletével meg-