Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia, a Kir. Itélőtáblák és a pénzügyi közigazgatási biróság döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 1. kötet (Budapest, 1891)
í. VAGYONJOG. 307 már nem védekezhetik, s igy az ez irányban a bíróságon kívüli beismerésre Törvénytelen felhivotl tanuk vallomására való tekintet nélkül a per érdemében a döntő gyermek tarkörülményre nézve alp.-nek oda kínált és ez által elfogadott főeskö általi tása. bizonyíték volt alkalmazandó (1884. okt. 15. 36398.) Curia: Hhagyja. (85. ápr. 29, 1020. Dt. XII. 134.) 4. Mr. tábla: A többekkdi közösülés kifogása tekintetbe nem vehető azért, mert alp. beismerte, h. a kiskorú anyával a válságos idő alatt közösült, következőleg a törvény értelmében jogilag vélelmezendő, h. a gyermeket ő nemzette. (89. okt. 10. 0769.) Curia: Hhagyja. (90. jul. 2. 68. .1. Sz, III. 209.) 5. Curia: Az alsóbiróságok az alapon bírálták el a pert. h. félp. : rkölcsteltn életet folytatott s h. ez okból felp. gyermeke részére tartási költség követelésére nem jogosított, azonban alp.-nek ezen körülményre alapilott kifogása birói ligyelembe vehető nem volt. mert e kifogás csupán oly vöszemélyek iránijában érvényesíthető, kik a más férfiakkal való nemi közösülést nyilvánosan űzik, már pedig az alperes által meg nem tagadott kereseti állilás szerint, felp. a gyermek fogamzása idejében alp.-nél cselédképen szolgált s már maga ezen körülmény is kizárja, hogy felp. alp. házában a fent körülírt erkölcstelen életet folytathatta volna. De ezt alp. felhívott tanúival sem bizonyította, mert nem is alp. lakóhelyén, hanem Csongrádon tartózkodó S. H. és S. S egyes tényekről és saját cselekményekről való egyoldalú tanuk vallomása alp. fönt érintett kifogásának figyelembe vehelésére perrendszerü bizonyítékot nem nyújtanak, T. J. és L A. alp. lanuk vallomása pedig V. J. tanú vallomásával megezáfoltatván, miután K. K. alp. lanu vallomása alp. atyafiságára nézve a tekintetben felp. keresete melleit határozott részbizonyitékot szolgáltatolt. h. alp. a tanú előtt, felp. jelenléiében beismerte, h. a gyermek tőle származott s annak eltartását alp. megígérte, ezen részbizonyiték kiegészítésére felp.-nek pótesküt megítélni s a per eldöntését ezen eskütől föltételezni kellett. A gyermektartási •díj a felek társadalmi állásának figyelembe vételével határoztatott meg 5 frt havi tartásdíjban ; a szülési és egyéb mellékköltségek azonban megítélhetők nem voltak, mert oly körülmények nem forognak Jenn, h. alj), ezek viselésére is kötelezhető volna. (90. decz. 22. 6481. Ü. L. 91. 4.) X. Ajándékozás. 1. 1. Curia: Előrebocsátásával annak, h. a kereset arra, mintha a vitatolt kötelező igéret az A) a. szerződésnek mintegy kiegészítését képezné, nem is fektettelett, de különben is ezen körülmény be sem bizonyittatott, miután minden oly jogügylet, melynél fogva valaki a nélkül, h. arra jogszerüleg kötelezve volna, másnak vagyonát saját vagyonából visszteher nélkül növeli, ajándékozást képez, ilyennek tekintendő a felp. állítása szerint alp. által el is fogadott kötelező nyilatkozat is. Minth. pedig ajándékozási szerződések, a házastársak között létrejöttek és a kiskorúakra vonatkozók kivételével. különleges alakszírüségekliez kötve nincsenek, a kötelező nyilatkozat mtörténtének bebizonyítása esetére az ajándékozási szerződés létrejöttnek és jelenleg is érvényesnek tekintendő, mert annak érvénytelenítésére indok elő sem .adatott. A memryiben pedig a vitatott kötelező nyilatkozat mtörténte egyéb 20* Ajándékozó^ fogalnui és alakja.