Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia, a Kir. Itélőtáblák és a pénzügyi közigazgatási biróság döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 1. kötet (Budapest, 1891)

[. VAGYONJOG. 291 bérfizetési teljesíthette. Ezekkel szemben pedig alp. a kereseti haszonbér össze- Teljesítés. get az eljáró bíróságnál bírói letétbe helyezni jogosítva nem lévén, alp.-t az eljáró bíróság Ítéletének mváltoztalásával szerződésszerű fizetésre kellett kötelezni. (81. máj. 3. 10526.) Curia: Hhagyja. (82. jan. 27. 7964. Dl. I. 175.) 2. Bp. tábla: Alp. beismeri, h. az A. a. közjegyzői okiratban emlitell 2500 frtot, melynek nyugtairányozása jelen pernek tárgyát képezi, a keresetlevélben kitett időben felp.-tó'l megkapta, de erről nyugtatványt ki nem állított. Minthogy pedig minden adóst kétségtelenül megilleti azon jog, h. a hitelező részéről a történt fizetésről ettől nyugtatványt követelhessen, alp.-t nyugtatvány kiállítására kötelezni s egyszersmind kimondani kellett, h. ennek ki nem állítása esetében a nyugtatvány helyét jelen ítélet fogja pótolni. Nem lehetett figyelembe venni alp. azon ellenvetését, h. íelp. alp.-t a nyugtatván y bélyegével meg nem kínálta, h. a kérdéses követelésről kiállított B. és C. a. váltók visszaadása a nyugtatvány helyét pótolja és h. alp. a kérdéses követelés kifizetését ÍI 3. sz. ci. tárgyalási jkvben már beismerte, mert ellenkező megállapodás hiányában a nyugtatvány bélyege a nyugtat-vány kiállítóját terheli; a nyugtatványhoz szükséges bélyeget tehát íélp. felajánlani nem tartozott és mert a kérdéses 2500 írtról kiállított B. és C. a. váltók visszaadása, minthogy ezen váltók szövegéből az ezekben kitett összegnek az A. alatti egyezségben kötelezett összeggel való azonossága ki nem tűnik, a nyugtatvány helyét nem pótolhatja; végre, mert felp.-nek, mint kötelezettségét teljesítő adósnak birtokában megtartható nyugtatványhoz lévén igénye, azzal, h. alp. bíróság előtt hallgatag beismerést tett, megelégedni nem köteles. (87. ápr. 62. 5890.) Curia: Hhagyja. (87. okt. 20. 700. J. 87. 205.) 3. Curia: Az alp. által 1. sz. a. becsatolt nyugta szerint közadós V. A későbbi Ábrahám a regále-haszonbért 1884. évi június 31-ig. helyesebben 30-ig ki- részlet fizeUfizetvén, ez által azon jogvélelem van megállapítva, h. közadósnak korábbi serol szolo .. .. f T > £ - 7 .. nyugta jog>, időről haszonbér hátraléka nem volt; ezen jogvélelem ellenében az ellenkezőnek vélelmet állabizonyitása jelp.-eket terhelte. Minthogy pedig felp.-ek erre nézve bizonyítékot pit meg a l,-onem ajánlottak és az alsóbiróságok az alp. által a nyugtán felül ajánlott rabban lejári f'őeskü általi bizonyítékot helyesen mellőzték: a m.-bíróságnak ítéletét reszJetel' M1' hhagyja. (90. nov. 25.^758. P. T. XXI. 17.) VII. Curia: Értékpapír fogalma alá nem eső közönséges kö- Fizetés a kötelezvény elveszése esetében a kötelezett a tartozás fizetésében a meg- telezvmy "" semmisítést kimondó határozat hozatala előtt is marasztalható, szese eseteben kívánhatja azonban, hogy a megsemmisítési határozat jogerőre emelkedéséig a tartozási összegnek bírói letétbe helyezésére feljogosittassék. Indokok: A váltótörvény 78. §-a megengedi, h. az elveszett váltó tjdonosa a megsemmisítési eljárás folyamatba tétele után az elfogadótól a váltóösszeg kifizetését követelheti, ha a megsemmisítésig kellő biztosítékot nyújt s e jog illeti a saját váltó kibocsátójával szemben is a váltótjdonost. (Váltó törv. 112. §-a.) A kereskedelmi törvény 298. és 452. §§-ai szerint az elveszett kereskedelmi utalványok és a közraktári jegyek megsemmisítése tekintetében, a váltótörvény határozatai megfelelő értelemben alkalmazandók, mely intézkedés a közforgalom tárgyát képező értékpapírok megsemmisítéséről szóló 1881. évi XXXIII. t.-cz. 1-ső §-a második bekezdésében kifejezetten hatályában fentartatott. ellenben a bírói megsemmisítés tárgyát képezhető