Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia, a Kir. Itélőtáblák és a pénzügyi közigazgatási biróság döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 1. kötet (Budapest, 1891)

I. VAGYONJOG. 2K7 intézkedése, valamint az örökösödési osztályokból származó szavatosság Engedmény, nem érintetik, továbbá, hogy e szabály alól kivételnek van helye azon etetekben is. midőn az engedményező az ügylet megkötésekor rosszhiszemííleg járt el. Kelt Budapesten, a m. kir. Curia polg. szakosztályainak 188.4. június hó 23-án tartott teljes üléséből. Hitelesíttetett az ugyanazon évi június hó 27-én tartott teljes ülésében. (14 sz. döntvény, 4773/82. 2326/78, 3641. és 361-2/82. számokhoz.) 2. Bp. tábla: Az e.-biróság ítélete hhagyatik. Indokok: Jelzálogilag biztosított követelések engedményezője az átruházott követelés valódiságáért felelős ugyan, de annak behajthatóságáért a fenálló törvények szerint csak az esetben vonható szavatosságra, ha a követelés behajthatóságáért a fennállott jelzálog mellett is a felelőséget magára vállalta. Minthogy pedig alp. a kérdésben forgó, az engedményezés idejében már biztosított, az adós ellen már megítélt, valódisága tekintetében tehát kérdés alá nem eső követelési felp.-re engedményezte a nélkül, h. a követelés behajthatóságáért kifejezetten a felelősségei elvállalta volna, alp.-t a követelés behajthatóságáért szavatosság nem terheli; ennélfogva felp. keresete alaptalannak jeleztetik. (84. márcz. 24. 3061. ) Curia: A m.-bíróság ítélete hhagyatik indokolásánál fogva és azért, mert a kereseti jelzájogos követelés alp. által már a végrehajtási jognak is tkvi bejegyzése után ruháztatván át felp.-re, és pedig a per adatai szerint éppen saját kezdeményezése folytán, mennyiben a jelzálogul szolgált és több tjdonostársát illetett ingtl.-ra vonatkozó tjdonjogi arány azon időbeli határozatlansága miatt a magára ruháztatott követelés behajthatósága iránt netalán kételyei forogtak volna fenn, felp.-nek állott érdekében jogait a szavatosság világos kikötésével is biztosítani: s ily kikötés hiányában keresetével annyival inkább el volt utasítandó, mivel azt. h. a tjdoni arány tekintetében őt alp. netalán megtévesztette, vagy annak az arány későbbi megállapításánál csak befolyása is lett volna. felp. nem is állította. (84. decz. 4. 4464. P. T. X. 9.) 3. Curia: A táblának ítélete főkép azért hagyatik helyben: mert az engedményezett követelés jelzálogilag biztosítva lévén, annak behajthatóságáért az engedményező rendszerint szavatolni nem tartozik; azon keresetlevélbeli állítást pedig, mintha a követelés behajthatóságára nézve alp. jogelődje által tévedésbe ejtetett volna, alp. tagadása ellenében felp. nem bizonyította : valamint azon állítását sem bizonyította, h. a jelzálogilag terhelt ingtl. vételárából a kereseti követelés törlesztéséül az engedmény kelte után kiűzetett 716 forint 83 krnyi összeget az engedményező alp.-i jogelőd, ül. ennek megbízásából valamely 3. szem. vette volna fel (88. febr. 14. 5623'87.Dt. XX. 211.) X. Mv. tábla: Felp.-eket elutasítja. Indokok: A keresethez mellékelt Szavatóssáo szerződés szerint alp. G. S. H. czég a M. községből vásárolt s annak erde- engedtnéngejében lévő fának hulladékát M. Hermannak a községgel kötött szerződésnél ~ett (be nem fogva ahhoz kötött jogokkal együtt eladta: ez pedig azt felp.-ekre ruházván kebelezett) hősi : kétséget nem szenved az, h. felp.-ek a község által a vevőnek szerző- vetélés behajtdésileg biztosított ama jogot is, h. a fahulladékokat a község erdejéből 1889 hatóságáért. június hó 29-ig kihordathassa, felp.-ek engedmény utján megnyerték. Az sem szenved kétséget, h. felp.-ek az engedmény következtében a községgel szemben megszerezték azt a jogot is. h. abból következtessék, miszerint tűrje. h. a fahulladékokat a szerződésileg általa engedélyezett idő alatt felp.-ek