Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia, a Kir. Itélőtáblák és a pénzügyi közigazgatási biróság döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 1. kötet (Budapest, 1891)

I. VAGYONJOG. 2*5 évről, tehál áz engedményt megelőző évéből a kereseti összeget jóval mha- Engedmény, ladó összeggel föklhaszonbér czimén alp.-nek adós maradt, ezek szerint tehát néhai G. János követelése alp. követelésével jogosan kiegyenlítettnek tekintendő : felp.-t mint G. János engedményesét keresetével elutasitani kellett. (84. decz. 10. 29,575.)— Curia: Hhagyja (85. ápr. 16. 1942. .1. 85. 121. VII. 1. Curia: A felp. midőn az 1873. ápr. 10-i kötelezvényét A. Péter Engedményes és P. Mária kölcsönzőknek a jelen perbeli alp.-tői. mint azon kötelezvény és engedszerinti kölcsönadótól átvette, és az alp.-nek a 90 frt kölcsönösszeget kifi- ményezö leözix zette, egyszersmind az adósok által ennek zálogba adott ingti. is birtokába viszony. vette, az alp. engedményesévé vált. Miután a zálogos szerződéseknek mint törvény által tiltottaknak jogi következménye az, h. egyfelől a zálogba adott ingatl.-nak birtoklója azt a tjdonosnak birtokába adni köteles és e tekintetben a tjdonos jogát a zálogos szerződésben kikötött feltételek nem korlátolják : ugy másfelől a zálogba adva volt birtokra kölcsönt felvevő is köteles azt mint adósságot visszafizetni; miután a felp. az 1879 ápr. 29-én 306. sz. a. kelt és jogérvényessé vált Ítélettel köteleztetett a zálogba adó tjdonosoknak A. Péternek és nejének, a zálogban tartott, a jelen perbeli alp.-től átvett ingtlant visszabocsátani, a nélkül, h. azon Ítélet a 90 frt kölcsön leszámlált pénznek a tjdonosok általi visszafizetéséről rendelkeznék: a felp.-nek, mint a jelen perbeli alp. engedményesének joga ezen 90 frt visszafizetése iránt első sorban nem a jelen perbeli alp.. hanem a zálogba adott birtokért a kölcsönt átvett A. Péter és neje ellen van és a jelen perbeli alp. mint engedményezőtől ennek mfizetését csak akkor követelhetné, ha a kölcsönvevőktől a törvény által kiszabott uton azt meg nem kaphatná, s e lekintetben őtet semmi oly ok. a mely az engedményezőt a felelősség alól törvény szerint felmenti, nem terhelné. Miután pedig a felp. nem is állította, h. a törvény által kiszabott külön perrel ezen követelését a kölcsönvevőktől, a zálogos birtok visszaitéltetése után követelte volna: jelen keresetével elutasítandó volt, stb. (82. ápr. 26. 2390 87. Dt. III. 98.) 2, A galgóczi jbiróság: Alp.-ek mint néhai K. György örökösei, kötelesek 66 frt tőkét, a reájuk néhai K. György után jutott, a tótdiósdi 121. sz. tkjkvben irt ingtl.-ok értékének erejéig nyolcz nap a. egyetemleg felp.-nek kifizetni. Indokok: Alp.-ek nem tagadják, h. jogelődjük néhai K. György 130 frt, B. Józsefet szenvedőleg terhelő követelését felp.-re engedményezte, és miután beismerik, h. B. Józseftől csak 64 frt volt behajtható, a keresetbe vett hátralevő 66 frt összeg fizetésében alp.-eket elmarasztalni kellett ; mert a peressé vált követelés a kötvényen olvasható engedmény tartalma szerint szavatosság mellett ruháztatott át felp.-re és alp.-ek felp. tagadásával szemben azt. h. a keresetbe vett követelés felp. hibája miatt vált behajthatlanná B. Józseftől, mivel sem igazolták, és meri alp.-ek a jogelődjük által engedményezett követelés behajtásáért — miután utána örököltek — az örökség erejéig szavatosak. (87. jun. 27. 1900. sz.) Curia: Hhagyja indokain felül még azért: mert szemben az A. a. kötelezvényen látható, alp.-ek által valódiságára nézve nem kifogásolt engedménynyel alp.-ek tartoztak volna bizonyítani amaz ellenvetésük valóságát, h. elhalt atyjuk néhai K. György a felp.-re engedményezett követelésért értéket nem kapott, ül., h. felp. a kérdéses követelésért az engedményező K. Györgynek nem adott többet, mint a mennyit felp. saját beismerése szerint az egyenes adós B. József vagyonából kapott, alp.-ek azonban ezt a per során bizonyítani meg sem kisérlették. (89. márcz. 29. 8388/88. J. 89. 85.)