Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia, a Kir. Itélőtáblák és a pénzügyi közigazgatási biróság döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 1. kötet (Budapest, 1891)
L VAGYONJOG. VI. Engedmény. I. Curia: Engedmény tárgyát jövőben lejárandó, sőt reménybeli és Az engedfeltételtől függő követelések is képezhetik. Az engedmény jogi természeté- mény tárgya nél fogva, annak létrejöttével az engedményes az átruházott követelési hatása. jogot azonnal tettlegesen mszerzi és az a fölötti rendelkezési jogot is mnyeri. (85. ápr. 28. 1. Ü. L. 84.) II. Curia: A követelés tulajdonjoga az engedmény által válván Az adós értik engedményes tulajdonává, a mennyiben l'elp. a B) közjegyzői okirattal sitésének elbebizonyitotta. h. végrehajtást szenvedő K. Ignácz azon követelését, melv mulasztása. alp. részére az 1883. máj. hó 19-én 4083. sz végzéssel végrehajtásilag lefoglaltatolt. már 1883. febr. hó 24-én ruházta át engedményileg felp.-re. arra nézve tulajdonjogi igénye jogosultnak tekintendő annyival is inkább, mert az engedménynek állított szinlegessége nem bizonyittatott. és mert a kir. adóhivatal értesítésénél- elmulasztása csak azon jogkövetkezményt vonná maga után. h. ha a követelés már másnak fizettetett volna ki. ezért a kir. adóhivatal további felelősségijei nem tartoznék, de ezen mulasztás a tulajdoni igény érvényességére befolyással nem lehet. (84. márcz. 19. 1061. P. T. VIII. 3 III. Curia: Felp. keresetével elutasiltatik stb. Indokok: Kötlevelek. Nem rendemint kétoldalú terhes szerződések csak akkor ruházhatók át, ha határozottan létre szóló rendeletre szálának. Miután az A) a. kötlevélben ezen kikötés nem foglal- kötlevelek enA latik. az felp.-re egyszerű engedmény alapján átruházható nem volt. Ekként gedményezése. alp. vevőül, felp.-t, főleg figyelemmel arra. h. jelen esetben személyes bizalmon alapuló hitelre való vételéről van szó, elfogadni nem tartozván, jogosan tagadhatta meg az engedményesi minőségben, a nélkül, h. a vételárnak azonnali készpénzbeni lefizetése ajánltatott volna. felp. részéről tőle követelt czukorszállitást. (23. jul. 11. 452. Dt. VI. 12.) IV. Curia: Mindkét alsóbirósági Ítélet mváltoztaltatik s alp. népbank Meg nem en? annak tűrésére, h. felp.-ek a bánrévi 7. számú tkjkvben C) 16. és 31. sz. a. yedett átruház bekeblezett zálogjogok törlését kérhessék, végrehajtás terhe alatt kötelez- ~ás adóstártetik stb. Indokok: A bánrévei 7. számú tkjkvben C) 16. sz. a. biztositási sok között. zálogjog csak addig állhat fenn. mig felp.-ek az alp.-i népbankkal a hitelezési viszonyt folytatni kívánják s mig az alp.-i népbanknak ezen hitelezési viszonyból felp.-ek ellen fennálló követelése van. Ebből kifolyólag a népbank jogositva volt ugyan a részére adott biztositási zálogjogra az elsőrendű felp. által elfogadott s másodrendű felp. forgatmányával ellátott 1000 frtról szóló váltóbeli követelésre a kielégítési végrehajtást vezetni, de mihelyt ezen követelése kifizetés folytán mszünt. s felp.-ek a hitelezési viszonyt folytatni nem akarták, mindkét rendbeli zálogjog törlésére alkalmas nyilatkozalot azonnal tarlozott kiállítani, mert azt, h. felp.-ek ellen a már kifizetett 1000 írton felül még más oly követelése lenne, melyre nézve a C) 16 zálogjogot igénybe vehetné, nem bizonyította. A kereset elutasítására azon körülmény, h. az 1000 frt váltókövetelést és jár. nem felp.-ek, hanem Cs. Lajos a váltó kibocsátója fizette ki. s h. ennek folytán a követelés és a zálogjog reá engedményezve lett, azért nem szolgálhat indokul, mert a C) a. szerint Cs. Lajos az alp.-i népbank részére felp.-ékkel együtt az 1000 frt s jár. megfizetésében egyetemlegesen lett elmarasztalva, a fizetés által tehát ő csak jogérvényes marasztaláson alapuló kötelezettségét teljesítette, az alp. ennélfogva, mivel a fizetés nem egy harmadik személy.
