Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia, a Kir. Itélőtáblák és a pénzügyi közigazgatási biróság döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 1. kötet (Budapest, 1891)

272 I. VAGYONJOG. Szerződések, alp.-t a D) a. egyezségben határozottan elvállalt kötelezéséhez képesl a abban kikötött tartásdíj fizetésére kötelezni kellett. (90. márcz. 19. 795. Dt. XXV. 318.) Élők közti VI. Curia: A mtámadott E) és F) a. okiratokban foglalt ügyletek szerződés vagy halálesetre szóló ajándékozásnak nem, hanem élők közötti szerződésnek tekinholdi esetére tendök ; minth. ugyanis B. Ferencz az átengedett vagyonjogi, előnyöket alp.szóló ajándé- éknek nem halálesetére ígérte, hanem azokat korlátlan és örök tulajdonul kozás ? azonnal át is adta, tnig viszont alp.-ek ezekben magukra kötelezettséget is vállalták; mert ezen élők közti kétoldalú szerződések jellegén az. h. az átadó azokban kikötötte, h. az átadott mgtl.-ok tulajdonjoga, a telekkönyvbe az alp.-ek nevére csak halála után kebeleztessék be. mit sem változtathat. (85. jun. 24. 697. Dt. XII. 129.) írásbeli szer- VII. 1—5. Bp. tábla: Az alp. által II. •/. alatt csatolt adásvevési szerződés és szó- zó'dés 3. pontja szerint felp. az általa mvásárolt ingtl.-t a rajta levő terhekbeli megálló- kel vette meg; minth. pedig a 2. sz. a. mellékelt tkvi kivonatból kitetszöleu podás ugyan- a kereseti 482 frt az adásvevési szerzö'dés mkötése eló'tt már a felp. által azon jogügy- mvásárolt ingtl. vagyonra bekebelezve volt, és minth. az írásbeli szerződések létre vonatko- kötése alkalmával vagy azt előzőleg, oly szóbeli egyezkedések, melyek az okirat zéan. tartalmával ellentétben állnak, vagy csak össze nem hangzanak, a szerződés ellenében figyelembe nem vétethetnek..ennélfogva a jelzett adásvételi szerződéssel alp.-ektől felp. által mvásárolt ingtl.-ságra bekebelezve levő kereseti követelés felp. — mint vevő — által átvállaltnak tekintendő lévén, az e.-birósági Ítélet mváltoztatásával felp. keresetétől elmozdítandó volt; nem vétethetett figyelembe a felp. által felhívott és kihallgatott tanuknak a szerződést szerkesztő M. Péter vallomásával különben is nem összhangzó. vagyis attól eltérő vallomása a perrendszerüleg kiállítva levő szerződés világos és határozott tartalma ellenében; úgyszintén ezen okmánynyal szemben a főeskü általi bizonyításnak is hely nem adathatott. (83. jun. 26. 7657.) Curia: Hhagyja. mert habár valamely írásbeli szerződésnek vitássá vált értelmezésére nézve a bizonyítás megengedhető; minth. azonban felp. magaséin állítja, h. a kérdéses irásilag mkötött vételi szerződés tartalmától eltérő szóbeli megállapodás a hivatolt szerződés után jött volna létre, sőt a keresetlevél szerint azon állítólagos megállapodás az Írásbeli szerződéssel egyidejűiig történt, ily megállapodás pedig az okirattal szemben figyelembe nem vehető: ezért a felp.-ileg felajánlott bizonyítás sem volt elrendelhető. (84. jun. 4. 7593/83. P. T. IX. 9.) Azonos határozatok: Lfi.: 74. okt. 29. 9200. — Lfi.: 70. máj. 25. 3536, azzal, h. ^figyelembe jő a szóbeli megállapodás, a mennyiben a szerződés értelmezésére vagy kiegészítésére szól«. — Curia: 90. máj. 16. 8721. (Dt. XXVI. 237.) Ellenkező határozatok : a) Lfi,.: Az Írásbeli szerződés ellenében az eltérő szóbeli megállapodást tekintette kötelezőnek azon okból, mert az okirat a polg. törv. rdts. 168. §-ában előirt minden kellékkel ellátva nem lévén, teljes hitelt érdemlőnek elfogadható nem volt. (78. decz. 27. 12701.) hl Curia: Ha felp. a részére ezennel megítélt főesküt leteszi arra. h. közte és B. Gy. elsőrendű alp. közt nem jött létre oly megállapodás, melyszerint a »Kitartás* czimü lap mszünése esetére felp. sem a felmondási időre, sem végkielégítésre igényt nem tarthat, ez esetben köteleztetik 1. r. alp. 270 frt tőkét s ennek a kereset indítása napjától járó 6ü/„ kamatait