Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia, a Kir. Itélőtáblák és a pénzügyi közigazgatási biróság döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 1. kötet (Budapest, 1891)

[. VAGYONJOG. 253 fogyasztott czikkeknek értékél ő t. i. alp. fogja kiűzetni. Az ekkép részletezett A kötelezettre! p.-i követelésből, betudva a 13 I rt 20 krban elfogadott alp.-i viszonkövetelést. ség jogczime. megítélendő volt felp. javára ama 27 frt 5 kr, a mely tartozás alp.-t, a lia lakodalma alkalmából hordatott italoknak értéke fejében terhelte, és ehhez képest marasztalandó volt alp. 13 frt 85 kr. Kifizetésében. Ellenben felp.-t keresetének többi részével, az e.-biróság Ítéletének e részbeni mváltoztalásával feltétlenül elutasítani kellett; mert a lentebb részletezett tényállásból nyilván kitűnik, h. a felp. részéről kiszolgáltatolt étel- és italnemüek az országgyűlési képviselőjelölt pártjabeli választóinak etetése és itatása czéljából történt. Az 1874. XXXlll. t.-cz. 98. i<-a értelmében a választóknak ily nemű ellátása tiltott cselekményt alkot, és minth. tiltott cselekményből származó ügyletből kifolyóan biróság előtt jogot érvényesíthetni nem lehet, nem lehetett megítélni felp.-nek az. ily természetű jogügyletből származott kereseti követelését sem. Felp. legnagyobb részben pervesztes lett, a perköltség tehát kölcsönösen mszüntetendő volt. (88. decz. 28.) Curia: A m.-biróságok ítéletének az e.-biróság Ítéletét hhagyó nem neheztelt része érintetlenül hagyatván, felebbezett egyéb része mváltoztatik; és a marasztalási összegre ugy a perköltségre vonatkozólag az e.-biróság Ítélete hagyatik helyben indokolása alapján és még azért is mert: egy részt az 1883. 25. t.-sz. rendelkezései nem alkalmazhatók oly követelésekre, melyek nem uzsorás jellegűek, hanem harmadik személy által saját hitelére történt mrendelésből származnak és igy az általános magánjogi szabályok szerint birálandók meg és mert: másrészt az, h. felp. mint korcsmáros az alperes mrendelésének eleget tett, tiltott cselekményt nem képez, és ez az 1874. 33. t.-cz. 96. és 98. §§-aiban csak az ott felsorolt személyekre, ül. tényekre vonatkozólag mondatott ki. (89. nov. 8. J. Sz. II. 86.) 2—6. Azonos határozatok: Curia: »Azon körülmény, h. a képviselőjelölt tiszteletére programmbeszédének előterjesztése alkalmából népünnepély rendeztetett és az ünnepély alkalmával elköltött ser árának mfizetését állítólag^ alp.-ek magukra vállalták, a vesztegetés színezetét 3. személyek ellenében még nem állapítván meg, felp. követelése nem tekinthető olyannak, melyet birói uton nem érvényesíthetne.« (89. szept. 3. 933. J. Sz. I. 78.) Ugyanily: Dt. XII. 18., hol »alp. azt ajánlotta fel, h. az esetben, ha a választók egy része az általa támogatott jelöltre szavaz, akkor ő a választást megelőző időben és ennek alkalmával — mint ez országszerte dívik — előforduló mulatságok közben elköltött étel és ital értékét mfizeti, a mit tenni alp.-nek. mint magánembernek, jogavolt« ; Dt. XVI. k. 25., hol »alp., mint a pártbizottság elnöke, felp.-nélbizonyos párti választók részére étel-ésitalnemüeketmrendelt«.* - 84. jun. 24. 2183 (Dt. IX. 95), — 89. szept. 3. 933. (Dt. XXIV. 123.; VIII. Curia: Köteleztetik alp. felp.-nek 2000 frtot mfizetni, stb. Házassági Indokok: Felp. keresetét a A) a. úgynevezett biztosító okiratra alapítja, igéret meg nem melyet alp. sajátkezüleg irt és aláirt, beismervén ebben, h. felp. Júlia neoü tarfásából leányának már előbb házasságot igért; kötelezvén magát öt nőül venni, s ezen eredő kötelekötelezés meg nem tartása esetére 2000 frtot fizetni, s állítja továbbá felp., h. zettség. ezen okiratot alp. akkor állította ki, midőn tudomására jutott Júlia leányának más kérővel tervben volt házassága s h. ennélfogva a mennyiben igéretét alp. be nem váltaná, a 2000 frtot kárpótlásul kötelezte fizetni. Alp. ellenirata 4. lapján elismeri, h. az A) biztosítási okiratot kiállította, és pedig * A bp. tábla állandó gyakorlata ellenkező a Curiáéval és e kereseteket mindig elutasija.