Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia, a Kir. Itélőtáblák és a pénzügyi közigazgatási biróság döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 1. kötet (Budapest, 1891)

I. VAGYONJOG. 24!) A kötelmek joga. I. A kötelezettség" jogfczime. 1. Curia: Felp. elutasittatik, mert a kereset alapját az 18^9, évi magyar A kötelezettkormány tényéből származtatott kötelezettség képezi. Ámde az 1848/9. évi ség jogczime. magyar kormány a bekövetkezett események folytán az 1847/8. évi közjogi Az 1849. évi törvényekkel együtt tettleg mszünvén, az ország törvényhozási és kor- magyar kormányzati függetlensége csakis az 1847/8. közjogi törvényeket módositó. rész- •nány tényéből ben kiegészítő 1865/7. évi L, II.. III., VII.. VIII., X.. XI.. XII.. XIV., XV. és eredt köteleXVI. t.-cz. megalkotásával kapcsolatosan állíttattak vissza; miután pedig ezen zettség. törvényekben, nevezetesen a pénzügyi viszonyokat szabályozó törvényekben arról, hogy az 1848 9. évi események tartama alatt az ekkori államkincstár ellen támadt és az akkori kormány által ki nem elégített követeléseket ki nem elégített követeléseket, ki és miként tartozik 'kielégíteni, szó sincsen: ezeknél fogva mindaddig, mig a magyar törvényhozás azt. h. az ilynemű kötelezettségeket a mostani magyar kormány tartozik teljesíteni, törvényesen el nem rendeli, a kereseti kötelezettség teljesítésére a bíróságok előtti keresetnek helye nincs. (85. márcz. 23. 7067 84. M. I. 94.) II. Curia: A kir. adományozáshoz tartozó egyházi javadalomnak a ,1 püspök javadalmas püspök csupán haszonélvezője lévén: e jogviszonyból kifolyóan utódjaitól; feannak csak oly kötelezettségei terhelhetik a javadalombeli utódot, a me- lelössége elödlyekre kir. jóváhagyás eszközöltetett ki. vagy a melyek általános szabály- jének kötelerendeletek vagy az egyes javadalmakban fennálló határozott szabályokhoz zettségeiért. képest a javadalombeli utódra is áthárulnak. (90. ápr. 2. 6412/89. J. Sz. II. 687.) III. 1. Curia: Alp. beismeri, h. az A) a. kötelezőjegyet ő állította ki. A kötelező A kötélezöjegtj már magában képezvén kötelezettségi jogalapot, ennél a hitelező jegy (bon) a követelés jogczimét és az érték leolvasását bizonyítani nem tartozik s ez mint a köteokból az érték megadására vonatkozólag feleslegből kinált főesküvel való lezettség bizonyítás mellőzendő volt. Minth. azonban alp. tagadta, h. az A) a. köte- alapja. lezó'jegyet felp. javára állította ki, maga a kötelezőjegy pedig, mivel abban az »Ed.« szó a sor felé Írottnak jelentkezik, felp. tulajdonosi minőség bizonvitására felp. által kinált, alp. által elfogadott főesküt az e.-bíróság ítéletében foglalt szövegezéssel, melybe alp. mnyugodott az által, h. az e.-biróság ítéletét nem felebbezte, alp.-nek megítélni és a per kimenetelét attól függővé tcnm kellett. (89. febr. 8. 1185 88. Ü. L. 89. 9.) 2. Curia: . . . Alp. azon ellenvetése, h. a • . a kötelezőben ajogczim mjelölve nem lévén. felp. keresetével elutasítandó, figyelembe vehető nem volt, mert alp. a követelés valódiságát beismerte. (84. decz. 3. 3811. Dt.,X. 287."i