Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia, a Kir. Itélőtáblák és a pénzügyi közigazgatási biróság döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 1. kötet (Budapest, 1891)

I. VAGYONJOG. sét elévülés vagy más módon történt megszűnés folytán követelni. Ebből kifő- Tkvi rendtarlyólag, valamely jelzálogos hitelező után következő másik jelzálogos hitelező tas. előzője zálogjogának kitörlését kérelmezni jogosítva nincs. (77. máj. 28. 155, §. 45S4. Dt. r. f. XVIII. 63.) 3. Lfi.: Harmadik jóhiszemű személyekre nézve a kekebiezésnek három éven belül eszközi Ott törlése csal,- eredeti érvénytelenség esetén lehet hátrányos annyiban, a mennyiben az érvénytelen bekeblezésre és ezután szerzett nyilvánkönyvi jogaiknak törlését tűrni tartoznak. Ha azonban a törlés elévülés vagy más elenyészési mód alapján kéretik: ez a tkvi rendt. 155. és az o» ptk. 460. §-a értelmében azoknak, kik a tkvi bejegyzésben bizván, erre vonatkozólag a pevföljegyzés előtt nyertek további nyilvánkönyvi jogokat, hátrányára nem szolgálhat. (77. jun. 4. 5365.) 4. Curia: Ha a hitelezőnek az egyenes adós ellen fennálló követelése mind az egyenes adós, mind a kezes és készfizető által jelzálogilag biztosi Iva lett, a hitelező jogosítva van az egyenes adós jelzálogának árverezési alkalmából a követelésre nézve egészben vagy csak részben magát az egyenes adós jelzálogából kielégíteni. És habár a hitelezőnek módjában állott volna az egyenes adós jelzálogából teljesen kielégittetni követelését, de ő csak részbeni kielégitést vett. a jelzálog másik részét pedig egy későbbi rangsorozatu és kezesség által nem biztositott követelése kiegészítésére juttatta, ugy a készfizető kezes e czimen még sem követelheti, h. az ő ingtl.-án a követelés biztosítására bekeblezett zálogjog töröltessék. (86. szept. 2. 3412.) 5. Bp. tábla : A jelzálogos követelés fenn nem állása miatt nem felhívási, hanem a tkvi rend. 155. §-a értelmében kitörlési keresetnek van helye., (87. márcz. 15. 47653/86. Dt. XVII. 336.) 6. Bp. tábla: A jelzálog törlésére alkalmas okirat kiszolgáltatására irányzott keresetek nem tartoznak a tszékek mint birtokbiróságok illetékességi körébe, mert a kereset nem a zálogjogtjdonos ellen, és nern a bekebelezett zálogjog törlése végett, hanem az iránt indíttatott, h. alp.-ek mint a jelzálogul szolgáló ingtl.-t eladó M. Zakariásnak örökösei, arra köteleztessenek, hí. a felp.-eknek tehermentesen eladott ingtl. birtokra, kiskorú FI. Mariska javára 158 frt erejéig bekeblezett zálogjog kitörlésére alkalmas okiratot szolgáltassanak ki; ill. az eladott ingtl.-t a rajta fekvő eme teher kifizetése állal tehermentesítsék: eme tisztán személyes kereset pedig, tekintve annak öszszegét, az 1881. évi LIX. t.-cz. 13. §. 1. p. szerint, sommás eljárásra tartozik. (88. jul. 17. 21585.) 7. Curia: Felp. keresetével elutasittatik. Indokok: Felp. keresetében a Ijdonát képező ingtl.-okra bekeblezett végreh. zálogjognak és az árverés feljegyzésének kitörlését az alp.-i követelésnek kifizetése alapján követeli, vagyis keresete tjdonkép arra van irányozva, h. az ellene folyamatban levő végrehajtás a végrehajtási jog elenyészte folytán megszüntettessék. Tek. azonban, hogy a tkvi rend. után életbelépett 1881: LX. t.-cz. 30. §-a a végrehajtási jog megszűntének kimondására külön eljárást szabályozott és ügybiróságot rendelt és ennek mellőzése annál kevésbé foghat helyt, mert a hivatkozott törvény a perorvoslatok tekintetében is a törlési perektől eltérőleg intézkedik, alp.-nek a perutra vonatkozó kifogásának helyt adni és felp.-t helytelenül indított keresetével elutasítani kellett. (88. okt. 10. 2040. Dt. XXI. 294.) Ellenkező határozat. 8. Curia: Tek.. hogy a tkvi rendtartás 155. 8.