Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia, a Kir. Itélőtáblák és a pénzügyi közigazgatási biróság döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 1. kötet (Budapest, 1891)

I. VAGYONJOG 9 az abban felhozott okok alapján, hhagyatik Indokok: Mert az árvaszék végzőse alapján az abban megnevezett bérlők jogosítva voltak ugyan a bérlel tárgyát képező ingatlanok birtokba adását bírói utón is követelni, de ezen körülmény nem jogosította fel sem őket, sem az állítólag az ő nevükben eljáró alp.-ekel arra, hogy a kérdéses ingatlanokat felp.-ek birtoklásából önhatalmúlag elvonják. (90. jul. 22.. 3554. sz. I>. T. XX. 154.) V. Bp. tábla: Felp.-t keresetével elutasítja. Indokok: Abban az esetben, iia a megháboritotl birtoklásának jogosultságát kimutatta, bármily rövid ideig volt is birtokban, a sommás uton való visszabelyezést jogosan kérheti ugyan, azonban épen a birtokba való visszabelyezési per jogi természetének folyománya, hogy azi tartozik bizonyítani, hogy a vitatott, jogosultság következtében a birtoklást, melybe magát visszahelyeztetni kéri, tényleg megkezdte. Alp. tagadásával szemben felp. ezt a döntő körülményt nem bizonyította ; mivel D. János tanú vallomásával csak az van. bizonyítva, hogy a peres földet SS. okt. hóban felp.-től teles mívelésre a tanú kivette. Felp.-nek erre vonatkozó rendelkezése azonban a peres földre nézve a birtoklást illetőleg bizonyítékot nem képez, mert a földet előzőleg szakadatlanul alperes bírta, stb. Curia: A másodbirósági ítélet mváltoztatásával az elsőbiróság ítélete hhagyatik indokaiból és a kereset főtárgyára vonatkozó rendelkezésében főképen azért, mert D. János, mint felp. által felfogadott feles mívelvén meg a kereseti- ingatlant, a háboritást megelőzött időben a kereseti ingatlannak tényleges birtokában D. János szeméigében felp. volt; tényleges birtokosnak tehát felp. lévén tekintendő, ugyan ő megháborított birtokába, miután alp. a háboritás tényét kétségbe nem vonta, visszahelyezendő volt. (90. febr. 21. 967. J. 90. 183.) VI. 1. Curia: A felében való mivelés iránti egyezmény nem az ingatlan haszonbérlete iránti szerződésnek, hanem lényegére nézve csak oly szolgálat iránti egyességnek tekinthető, melynél fogva a feles a föld megműveléséért a termés feléhez tarthat igényt. Miután maga felp. sem állítja, hogg a kérdéses egyezmény határozott időre vagy felmondás mellett határozatlan időre köttetett volna, mintán e szerint a feles és igy felp. sem tekinthető az illető ingatlanok birtokában levőnek ; miután végre kétségtelen, hogy alp. az eladó B. Jakab után azok birtokába jogosan lépett be, és nem tagadtatott, hogy felp. az eladásról kellőleg értesíttetett és az adásvevési szerződés értelmében felp. által a szántás és vetés megtérítésével meg is kináltatott, melyre vonatkozó igénye ennélfogva felp.-nek fenn is hagyatik: ezen okokból, stb. (Sö. jul. 14. 3624. D. XIi. 195.) 2. Curia (88. jun. 21. 1302. sz.): A perbeli lényállás szerint a kérdésben forgó kertet alp. községtől, mint szolgálatadótól, tanítói fizetése fejében kapta használatul. Miután pedig a személyes szolgálatokért kikötött fizetés kiszolgáltatásának megtagadása, vagy habár önhatalmú elvonása sommás visszahelgezési peruton orvosolható birtokháboritást nem képez : alp. községnek az a ténye, hogy a kérdésben forgó kert használatát az utóbbi évben felp.-től önhatalmúlag elvonta, sommás visszahelyezés! kereset alapjául szolgáló birtokháboritásnak szintén nem tekinthető, stb. (SS. jun. 21. 1302. J. SS. 122.) 3. Azonos határozat: D. XX. 135. VII. Curia: A kereseti előadás felp.. alp.-nek házában, mint ennek veje, tehát miután nem is állította, hogy közte és alp. között a lakás szolgaBirtokhábotás. Megbízott gyakorolta birtoklás. Feles mívelésre kiadott föld birtoklása. Személyes szolgálatok díjazásául birtokolt föld. A családtag által birtokolt lakás.