Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia, a Kir. Itélőtáblák és a pénzügyi közigazgatási biróság döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 1. kötet (Budapest, 1891)

1-18 I. VAGYONJOG. Tulajdoni per. azok tartalmát elfogadta és Z. a. intézvényben biztosított jogairól lemondott. De továbbá meg volt állapítandó a viszonkereset II. tétele c) pontjából a szántóföldeknek szőlőkké eszközlött átalakításáért felszámított összegekből 3000 frt, vagyis 15 hold szőlő" után az átalakítási költségeket holdanként 200 írttal véve, mert. alp. jogelődei az átalakítást jóhiszemüleg eszközölték, amennyiben attól a kincstár által eltiltva nem lettek; s mert a szakértük véleménye szerint túlnyomó javítás eszközöltetett a szőlők alakítása által, a mennyiben a föld értéke tetemesen növeltetett. indokolván azt azzal, hogy egy hold szőlő 800 frtra. ill. levonatván ebből a 150 frtra tehető rét értéke. 650 frtra tehető s kijelentik egyúttal azt is, hogy jóllehet az utolsó években a fagy, a tortrix pilleriana és jégverések következtében a kiadások a jövedelmet felemésztették, szabad kézböli eladás mellett az általuk előadott becsár elérhető, mihez képest a szőlők előállítására fordított költséget mint hasznos beruházást megítélni kellett. Végre megállapítandó volt a II. tttel e) pontjában követelt eleven sövényért 400 frt, mert a szakértők véleményéből kitetszik, hogy ezen, selyemtenyésztésre alkalmas eperfából létesült és az egész földbirtokot övedző eleven kerités nemcsak haszonhajtó, de a birtok termésének biztonsága tekintetéből szükséges is, minél fogva ezen tételekre nézve az e.-biróság ítéletét kellett a most előadott okoknál fogva hhagyni, azonban oly részbeli változtatással, hogy a mennyiben a • . a. szerződés 1810. évi márcz. hó 19-én keletkezett, ennélfogva a postaföldekért fizetett 4000 frt a papirospénz értékének kiszámítása iránt kibocsátott rendelet alá esik, 1810. évi márcz. havában pedig az árfolyam 331 frtot tett, a 4000 frtot 1209 írtban és e szerint az alp.-nek fizetendő összeget 4609 írtban kellett megállapítani. A viszonkereset l) és d) pontjaira, valamint a réteknek szántóföldekké alakítására a tábla Ítélete indokaiból volt hhagyandó. A haszonvételekre nézve a m.-biróság Ítélete azért változtatott meg, mert alp.-t a fentebbiek szerint megilletvén a földeliért követelt vételár és megítélt beruházások, azok megtérítéséig jóhiszemű birtokosnak volt tartandó. (89. jan. 17. 4226. Dt. XXII. 206.) Partnövedék XX. A temesvári tszék: Felp. keresetével elutasittatik. Indokok: Az •tulajdona ir. 1848. előtti magyar magánjog szerint a községnek összes földterülete a fölper. desur tjdonát képezte és ezen földterület csak azon részére nyertek a volt jobbágyok, vagy a község, mint a jobbágyok összesége haszonélvezeti éskorlátolt tulajdonjogot, melyek a földesúr és egyes jobbágyok között fennforgó úrbéri viszonynál fogva a volt jobbágyok és községnek, mint a jobbágyok összeségének átengedtettek. Az úrbéri viszony megszűntével a jobbágyok kezén talált úrbéri földek megváltás folytán a volt jobbágyok és község tulajdonává váltak ugyan, de a fennállott úrbéri kapcsolatnál fogva a földterületnek csakis azon részei, melyek a volt jobbágyok és a földesúr közötti barátságos egyezség, vagy birói rendezés folytán az illetők korlátlan tulajdonába és birtokába jutottak. A keresethez csatolt térvázlatban A. •/. alatt, jelölt iszapolás oly földterülethez rakodott, melyre vonatkozólag alp. tagadásával szemben, a felp.-i község azt. h. ezen földterület a földesúr által a község, mint a volt jobbágyok összeségének tulajdonába barátságos egyezség folytán,— minthogy felp. maga állítja, h. a viszonyok egyezség folytán és nem bíróilag rendeztettek, — jutott volna, beigazolni képes nem volt, minélfogva ezen földteriilet, mint a volt földesúrnak tulajdonát képezett és általa a községnek át nem engedett földterület jelenleg is a volt földesúr tulajdo-