Büntetőjogi döntvénytár. Az anyagi büntetőjog és a bűnvádi perrendtartás körébe tartozó elvi jelentőségű határozatok gyűjteménye, 7. kötet (Budapest, 1907)

Tartalommutatú. XXIII ítélet rendelkező része érthetetlen, mivel az első, szándékos emberölésre irányuló kérdésre az esküdtek nemmel feleltek, mig az ugyanazon gyermek megölésére vonatkozó második kérdésre igenlőleg válaszoltak. Ez az érthetetlensége nem szűnik meg az által, hogy a II. számú kérdésben a «nem-férjétől nemzett, tehát házasságon kivül születettnek tekintendő", «közvetlenül a szülés után» szavak benfoglaltatnak, mert ezeknek a szavaknak a kérdésbe belefoglalása által az esküdtek is tévedésbe lehettek ejtve az iránt, mintha a Btk. 284. §-a alkalmazható volna arra a férjes nőre, aki a házasságnak tartama alatt született gyermekét megöli, azon esetre, ha gyermekét nem férjével, hanem akár a házasság tartama alatt, akár a házasság létrejötte előtt mással nemzette — — — — 74 137. Az, hogy a vádlott cselekményét közvetlenül a szülés után, a szüléssel járó nagy fájdalmak következtében, izgatott kedélyállapotban ' követte el, enyhítő körülményként a Btk. 284. §. alkalmazásánál figyelembe nem vehető ... — — — --- — -— — — 216 285. §. ó. Vádlottnő pénzbeli jutalomért magzatelhajtást követett el, minek következtében a nő elvérzés folytán elhalt. Vádlott gondatlanul járt e! akkor, amikor egyszerű napszámosné létére a fent leirt, a köztapasztalat szerint mindig veszélylyel járó s gyakran a nő halálát előidéző műtétre vállalkozott és igy cselekményének mindkét eredményeért felelős; ennélfogva a gondatlanságból okozott emberölés vétségének tényálladéka a magzatelhajtás bűntettébe beolvadottnak nem tekinthető, hanem ugy az egyik, mint a másik két külön cselekményt képez. — A temetésre vonatkozó szabályok megsértésének kihágása alól felmentetett vádlott, aki a magzatot a temető árkában elásta, mert a méhmagzat holttestnek nem tekinthető és a magzat elásása a magzatelhajtás tényével szoros kapcsolatban áll és igy ennek befejezését képezi -~ — - — 7 290. §. 6. Vádlottnő pénzbeli jutalomért magzatelhajtást követett el, minek következtében a nő elvérzés folytán elhalt. Vádlott gondatlanul járt el akkor, amikor egyszerű napszámosné létére a fent leirt, a köztapasztalat szerint mindig veszélylyel járó s gyakran a nő halálát előidéző műtétre vállalkozott és igy cselekményének mindkét eredményeért felelős; ennélfogva a gondatlanságból okozott emberölés vétségének tényálladéka a magzatelhajtás bűntettébe beolvadottnak nem tekinthető, hanem ugy az egyik, mint a másik két külön cselekményt képez. — A temetésre vonatkozó szabályok megsértésének kihágása alól felmentetett vádlott, aki a magzatot a temető árkában elásta, mert a méhmagzat holttestnek nem tekint-