Büntetőjogi döntvénytár. Az anyagi büntetőjog és a bűnvádi perrendtartás körébe tartozó elvi jelentőségű határozatok gyűjteménye, 7. kötet (Budapest, 1907)

Tárta lo mtftu tató. xvn I.sp 56. Nincsen olyan tiltó rendelkezés, amely szerint nem politikai gyülekezeten vagy összejövetelen az állami alkalmazottak politikai nézetüknek, más politikai párt nézetével szemben álláspontjuk megindokolásával kifejezést ne adhatnának. — Nem képez rágalmazást az az egész általánosságban tartott állítás, hogy valaki izgató beszédet mondott ._. ... ... ... ... ... ... ... — 89 86. Az 1887: XXVIII. tcz. 3. §-a szerint ügyvéd által a bírósághoz vagy közigazgatási hatósághoz intézett beadványban a bírói vagy közigazgatási hatóságok közegei ellen sértő kifejezések használata csak abban az esetben büntethető csupán mint fegyelmi vétség, ha ama kifejezéseket az ügyvéd meghatalmazotti minőségben használta és a sértés súlyosabb beszámítás alá nem esik. A vádlott ügyvéd pedig nem meghatalmazotti minőségben, hanem a saját ügyében élt a vád alapjául szolgáló kifejezésekkel és ezek, tekintettel arra, hogy valódiságuk esetén a sértett biró ellen fegyelmi büntetést vonnának maguk után, a Btk. 258. és 721. §-a, tehát a fegyelmi vétségnél súlyosabb beszámítás alá esnek.— — 137 87. Vádlottat a főmagánvádló ellen használt kifejezések és ténybeli állitások miatt s amiatt, hogy ugyanazon alkalommal a főmagánvádlóra, illetve sértett félre, botot fogott, hogy azt tettleg is bántalmazza, egy rendbeli rágalmazás vétségében és egy rendbeli közcsend elleni kihágásban mondták ki bűnösnek az alsóbiróságok. A Curia vádlottat csak rágalmazás vétségében mondja ki bűnösnek, mert az a tény, hogy vádlott a sértett félre botot fogott, csak mint meggyalázó tett jöhet számba, mint olyan pedig beleolvad a vádlott terhére megállapított rágalmazás vétségébe — ... 13S 108. Vádlott rágalmazó levelet intézett a kaszinó választmányához, és ugyanazon időtájban, ugyanazon okokból, ugyanazon személy ellen a kaszinóban becsületsértő szavakat használt. E két cselekmény egységes bűnözési szándékra lévén visszavezetendő, a becsületsértés a rágalmazás tényálladékába olvad be.. — —_ — — ... 174 144. A rágalmazásnál teljesen közömbös, hogy a tény közvetlenül vagy csak bizonyos következtetések végeredménye gyanánt képezi tárgyát az állitásnak— ... __L ... ... _ — — 224 164. Nem fogadható el a kir. táblának a panaszolt okra vonatkozó az az indoka, hogy «a rágalmazás büntethetőségének is az az alapfeltétele, hogy vádlott cselekménye, ténykedése, a sértett ártalmára irányuló szándékkal történjék", mert a rágalmazásnak nem a sértő szándék, hanem idevonatkozóan csak az az ismérve, hogy a panaszolt kitétel annak a tudatával használtassék, hogy az valóban sértő és meggyalázó — — .... .... — — — — 244 172. Vádlott azt a vádbeli állítását, hogy a szolgabíró a tanút hamis tanuzásba vitte, beadványában abból vezeti le, hogy a szolgabíró tartozott volna előbb vádlott okiratos bizonyítékait megvizsgálni, ezt azonban csak a tanú megesketése után tette, mikor is a valloBüntetőjogi Döntvénytár. VII. b