Büntetőjogi döntvénytár. Az anyagi büntetőjog és a bűnvádi perrendtartás körébe tartozó elvi jelentőségű határozatok gyűjteménye, 7. kötet (Budapest, 1907)

I 12 Büntetőjogi Döntvénytár. július 15. állíttattak ki és ugyanakkor köttetett meg a kölcsönügylet, lejártak pedig a váltók u. a. év és hó 26-án és a tényekből azt a következtetést vonta le, hogy a szolgáltatásul adott ingóknak ez a túlértékelése a kölcsönnek 11 napi használatáért járt. Ezekhez képest pedig a kir tábla a vádlott által kikötött ama vagyoni előnyt oly mérvűnek tekinti, amely a szolgáltatásnak az ellenszolgáltatáshoz való viszonyításában a sértett hátrányára nagy aránytalanságot állapit meg és igy ezt az uzsora alkatelmének ismerte fel. Minthogy azonban a beraktározási ügylet jogi természetéből következik, hogy a beraktározási üzlettulajdonos azért foglalkozik az üzlettel, hogy magának üzleti nyereséget biztosítson, melynél a befektetett tőkén és ennek időközi kamatán kivül az üzlettel járó kiadások s nevezetesen az ingók kezelésével és esetleg az azoknak tartásával egybekötött szükséges költség is számításba kell, hogy vétessenek és ezekhez képest nyilvánvaló, hogy a kölcsönügylet kötésénél sem tekinthető a beraktározási, illetve beszerzési érték az ingók azon értékének, melynél nagyobb értékben azok uzsora elkövetése nélkül tovább nem adhatók, mivel az esetben a vállalkozás nemcsak hogy nem járna nyereséggel, hanem az előrelátható károsodással volna összekötve, amire kölcsönügyletnél sem szorítható az üzlet tulajdonosa ; minthogy továbbá a kir. tábla Ítéletének indokaiban a szakértők véleménye alapján tényként megállapította, hogy az a nyereség, amit a vád lott a beraktározott áruknak eladásával elért, a rendes üzleti nyereséget nem haladja meg; ezt a ténymegállapítást pedig a kir. tábla csak azért nem vette figyelembe, mert ez az álláspont csak adásvételi szerződés kötésénél birhat alappal, de nem kölcsönügylet esetében is ; a kir. tábla emez érvelésének tarthatatlansága azonban a már fentebb kifejtetteknél fogva is nyilvánvaló, de egyébként sem állapított meg olyan tényeket, amelyekből arra volna következtetés vonható, hogy a vádlott a beraktározási árakhoz meg nem engedett összeget számított és ekként olyan vagyoni előnyt kötött volna ki a sértett rovására, amely mint ellenszolgáltatás a szolgáltatáshoz képest feltűnően aránytalan ; s minthogy a kir. tábla által megállapított tényekben az uzsora vétségének említett lényeges alkotó eleme nem ismerhető fel, stb.