Büntetőjogi döntvénytár. Az anyagi büntetőjog és a bűnvádi perrendtartás körébe tartozó elvi jelentőségű határozatok gyűjteménye, 7. kötet (Budapest, 1907)
Büntetőjogi Döntvénytár. 89 mit vett bizonyítottnak, amennyiben az elsőbiróság marasztaló ítéletével szemben azt a kijelentést tette, hogy az ott megállapított tényállást el nem fogadja, de mégis annak a meggyőződésének adott kifejezést, hogy a vád alapjául szolgáló tett nem bűncselekmény ; tekintve, hogy ezek szerint a kir. tábla oly lényeges körülményeknek a megállapítását mellőzte, amelyeknek hiánya miatt a Btk-.nek megfelelő rendelkezései nem alkalmazhatók: ítéletének megsemmisítésével ujabb eljárásra és ítélet hozatalára kellett utasítani. 56. Nincsen olyan tiltó rendelkezés, amely szerint nem politikai gyülekezeten vagy összejövetelen az állami alkalmazottak politikai nézetüknek, más politikai párt nézetével szemben álláspontjuk megindokolásával kifejezést ne adhatnának. — Nem képez rágalmazást az az egész általánosságban tartott állítás, hogy valaki izgató beszédet mondott. (Curia 1906 február 20. 216/906. sz. a. I. Bt.) A kir. Curia: A kir. törvényszék ítélete a BP. 385. §-ának 1. aj pontja alapján a BP. 437. §-ának 3. bekezdéséhez képest megsemmisíttetik s vádlott az ellene emelt vád alól a BP. 326. §-ának 1. pontjának megfelelően felmentetik. Indokok: A kir. törvényszék másodfokú Ítélete ellen a BP. 385. §-ának 1. a) pontja alapján érvényesített semmiségi panaszt, mert a kir. törvényszék által valónak elfogadott tette bűncselekmény tényálladékát meg nem állapítja. A panasz alaposnak találtatott. A kir. törvényszék ugyanis való tényként azt fogadta el, hogy vádlott P. J. állami iskolai tanitó főmagánvádlóról többek jelenlétében egész általánosságban azt állította, hogy főmagánvádló H.-ban a polgári körben a képviselőválasztás alatti időben izgató beszédet mondott. Tekintve azonban, hogy a kir. törvényszék nem fogadott el valónak olyan tényt, amelyből megállapítható volna, hogy az állítólag elmondott beszéd a Btk.-ben meghatározott izgatás vétségének tényálladékát merítette volna ki, hanem a megállapításból kívehetőleg az izgató beszéd egyik