Büntetőjogi döntvénytár. Az anyagi büntetőjog és a bűnvádi perrendtartás körébe tartozó elvi jelentőségű határozatok gyűjteménye, 7. kötet (Budapest, 1907)

76 Büntetőjogi Döntvénytár. abban, «hogy Tiszavárkonyban, 1904. évi deczember hó 10. napján született fiúgyermekét előre meg nem fontolt ölési szándékból megölte* ; tekintve, hogy az esküdteknek eme határozata folytán az az eset forgott fenn, melyre a BP. 373. §-a azt rendelte, hogy «a bíróság a vádlottat azonnal Ítélettel felmenti* ; tekintve azonban, hogy az Ítélet rendelkező része szerint: mégis bűnösnek mondatott ki és büntetésre ítéltetett a vádlott a Btk. 284. §-ába ütköző gyermekölés büntette miatt azon az alapon, mert az esküdtek hétnél több szavazattal «igen»-nel határoztak a II. számú ama kérdésre : «bünös-e abban Sz. G.-né, hogy nem férjétől nemzett, tehát házasságon kivül születettnek tekintendő fiúgyermekét Tiszavárkonyban 1904. évi deczember hó 10-én, közvetlenül a szülés után, szándékosan megölte» ; tekintve, hogy az itt kiemeltekből meg kellett állapítani az ítélet rendelkező részének érthetetlenségét; ugyanis , mig az esküdteknek az I. számú fökérdésre vonatkozó határozata szerint: «nem bünös» a vádlott abban, hogy fiúgyermekét előre meg nem fontolt ölési szándékból megölte, tehát a törvény értelmében felmentendő lett volna, addig az esküdteknek a II. számú kérdésre vonatkozó határozatán alapuló ítélet szerint mégis «bűnös* a vádlott és büntetésre ítéltetett a miatt, mert ugyanazt a fiúgyermekét szándékosan megölte ; tekintve, hogy az ítélet rendelkező részének érthetetlensége nem szűnik meg azáltal, hogy a II. számú kérdésben a «nem férjétől nemzett, tehát házasságon kivül születettnek tekintendő* «közvetlenül a szülés után* szavak benfoglaltatnak, mert ezeknek a szavaknak a kérdésbe belefoglalása által az esküdtek is tévedésbe lehettek ejtve; ugyanis: az a téves véleményük keletkezhetett, mintha a Btk.-nek a kir. Curia 1882. évi május hó 22-én 5. sz a. kelt büntető teljesülési határozatával is kellően értelmezett 284. §-a alkalmazható volna arra a férjes nőre, aki a házasságának tartama alatt született gyermekét megöli, azon esetre, ha gyermekét nem férjével, hanem akár a házasság tartama alatt, akár a házasság létrejötte előtt mással nemzette ; tekintve, hogy a BP. 427. §-ának felhitt 384. §-nak 10. pontja szerint: alaki semmiségi ok az, ha az ítélet rendelkező része érthetetlen, továbbá, hogy ez a semmiségi ok a 427., illetve 384. §. utolsói bekezdése szerint mindig hivatalból veendő figyelembe ; tekintve