Büntetőjogi döntvénytár. Az anyagi büntetőjog és a bűnvádi perrendtartás körébe tartozó elvi jelentőségű határozatok gyűjteménye, 7. kötet (Budapest, 1907)

Büntetőjogi Döntvénytár. 69 ségi iskolaszékek számára készített és kiadott «utasitás» a 134. §-ban a tanítót tanítványai irányában felruházza, a testi fenyíték, nevezetesen a verés alkalmazására ki nem terjed, sőt ezt egyenesen kizárja az említett utasításnak 100. §-a, melynek b) pontja a növendékekkel való durva bánást a tanítóval szemben fegyelmi vétségnek minősiti. (Curia 1906 január 9. 260. sz. a.) Az eperjesi kir. törvényszék mint felebbviteli büntetőbíróság : A kir. törvényszék a kir. iárásbiróság ítéletének a képviselői dij megállapítása iránt intézkedő nem felebbezett részét nem érinti, egyéb felebbezett részét pedig a BP. 385. §. 1. a) pontjában meghatározott anyagi semmiségi okból megsemmisíti, a vádlottat a Btkv. 301. §-ába ütköző s a szerint minősülő könnyű testi sértés vétségében mondja ki bűnösnek, melyet az által követett el, hogy 1905. évi április hó 10-én Magyar-Raszlaviczán a kk. T. J. ülepére szándékosan, de ölési szándék nélkül 10 veszszőütést mért, ez által rajta 8 napon belül gyógyuló sérülést ejtett, emiatt őt a Btkv. 302. §. 1. bekezdése alapján, de a Btkv. 92. §-ának alkalmazása mellett, az 1892 : XXVII. tcz. 3. §-ában megjelölt czélokra az Ítélet jogerőre emelkedésétől számított 15 nap s végrehajtás terhe alatt a bártfai kir. járásbíróságnál fizetendő 10 K fő- és 5 K mellékbüntetésre, behajthatatlanság esetén pedig a Btkv. 53. §-a értelmében egy-egy napi fogházra itéli. Egyúttal őt arra kötelezi, hogy id. F. J. magánvádlónak 26 K képviseleti költséget 15 nap s végrehajtás terhe alatt, az államkincstárnak pedig az 5 K eddigi és a még felmerülendő bűnügyi költséget a fennálló szabályok szerint megfizesse. Az ítéletet jogerőre emelkedése után Sárosmegye közigazgatási bizottságával hit. kiadmányban közölni rendeli. Indokok: A felebbviteli tárgytláson kihallgatott vádlott beismerése és J. J.. Ch. M., J. A. tanuk vallomása által bizonyított tényállás szerint F. G. vádlott állami tanitó 1905. évi április hó 10-én Magyar-Raszlaviczán az iskolában a kk. F. J.-et azért, mert szomszédjával K.-val beszélgetni kezdett és az egyszeregyet nem tudta, a padból kihitta, egy lóczára lefektette s mialatt őt a vádlott parancsára J. J. és O. J. tanuk lefogva tartották, vád-