Büntetőjogi döntvénytár. Az anyagi büntetőjog és a bűnvádi perrendtartás körébe tartozó elvi jelentőségű határozatok gyűjteménye, 6. kötet (Budapest, 1906)

Tartalommutató. csőd esetén tehát a Btk. 416. §. 2. és 3. pontja szerinti vétkes bukásért mint tettesek akkor is a társtulajdonosok felelősek, ha az üzletvezetésbe be nem folytak, mig az üzletvezető ily esetben mint bűnsegéd büntetendő... :__ __. i_. — --- 157 112. Megsemmisítés a BP. 385. §. 1. c) pontja aláeső okból s felmentés. — Felmentés a Curia által jogos vádelem czimén, midőn a vádlott a rá összeszólalkozás folytán botját emelő sértettet késsel megszúrta. 177 113 Megsemmisités a BP. 385. §-a alá eső okból s felmentés. — Vádlott főmagánvádló panaszára s eljárásának okadatolása végett nyilvánította ki az elöljáróság előtt, hogy főmagánvádlót azért tette ki a lakásból, mert rajta kapta, mikor padlásáról lisztet, zsirt, a hombárból pedig szalonnát lopott. Nyilvánvaló ebből a ténymegállapításból, hogy a község elöljárósága a főmagánvádló panasza következtében hallgatta meg a vádlottat, tehát ebben az ügyben az ügyfelekkel tárgyalt, s így erre az ügyre és a főmagánvánló mint egyik ügyfélre vonatkozott vádlottnak az a védelmi nyilatkozata, amely miatt ellene a büntető eljárás folyamatba tétetett. A Btk. 266. §-a szerint azonban nincsen helye a bűnvádi eljárásnak, ha a rágalmazó tényállítás a hatóság előtt folyamatban levő ügyben, az ügyre és az ügyfelekre vonatkozólag tétetett — —. --- — ... —' 178 116. Megsemmisités a BP. 385. §. 1. b) pontja alá eső okból. — Vádlottak a zárlatlan lu Gólból abban a hiszemben, hogy az zárva van, a léczek kifeszitése után lopták el a 24 K értékű ludakat. Ez a cselekményük a Curia által a Btk. 336. §. 3. pontja szerint minősíttetett, mert a törvény nem tesz különbséget arra nézve, hogy a lopás betörés vagy bemászás nélkül is elkövettethetett volna _ _ i8> 127. Megsemmisités a BP. 385. §. 1. a) pontja alá eső okból s felmentés. — A kir. törvényszék tényként fogadta el, hogy a vádlott neje a sértettnek 80 K. elvesztett pénzét megtalálta és hogy a vádlottnak, mivel nejével akkor együtt élt, együtt kellett elköltenie a pénzt nejével. Minthogy a vádlott ellen tényként nem állapíttatott meg, hogy ő a kérdéses pénzösszeget vagyoni haszon végett megszerezte, vagy elrejtette, avagy annak elidegenítésére közreműködött volna: ugyanazért az orgazdaság vétségének egyik lényeges ismérve hiányzik, de más büntetendő cselekmény tényálladéka sem forog fen.. --- — ... ... ... .— 202 437- §• 5- bek. 91. Megsemmisités a Bp. 385. §. 1. a) pontjában körülírt .okból. — A kir. tábla vádlottakat azért mentette fel. mert a vádlottak «teljesen jóhiszeműen írhatták meg azokat a közleményeket, amelyeket a főmagánvádló elhunyt férjével szemben sérelmesnek tart.» Ez a rendelkezés abból a felfogásból indul ki, hogy a tettes jóhiszeme kizárja a rágalmazásban való bűnösséget még akkor is, ha az állított tények valótlanok, vagy ha azokra nézve — mint jelen eset-