Büntetőjogi döntvénytár. Az anyagi büntetőjog és a bűnvádi perrendtartás körébe tartozó elvi jelentőségű határozatok gyűjteménye, 6. kötet (Budapest, 1906)

XL Tartalommutató. 351- S­165. A Btk. 351. §-ában meghatározott zsarolás vétségénél a törvény szempontjából teljesen közömbös, hogy a rágalmazó vasy be­csületsértő állitások esetleg a valóságnak megfelelnek; a lényeg az, hogy ilyen állításoknak nyomtatvány utján leendő közzététe­lével való fenyegetés vagyoni haszon szerzése czéljából történ­jék. — A Btk. 351. §-ában meghatározott zsarolás vétsége be­fejezést talál abban a fenyegetésben, amely a rágalmazó vagy becsületsértő állításoknak nyomtatvány utján való közzételét helyezi kilátásba. A kényszerítésnek foka és ismérve, valamint eredménye e szakasz rényálladékán mit sem változtat. Az tehát, hogy vádlott a czélba vett vagyoni hasznot el nem érte, a cselekmény jogi minősítésére befolyással nincsen. ___ — — — — 257 XXVIII. FEJEZET. A sikkasztás, zártörés és hűtlen kezelés. 3S5- §• 75. Vádlott mint munkaadó és alkalmazottjai közt a betegsegélyző­pénztárt illető járulékok tekintetében oly értelmű megállapodás jött létre, hogy vádlott azoknak a szokásos heti munkabérösszeg­nél valamivel kevesebbet fizetett s ennek ellenében az 1891. évi XIV. tcz. 22. §-ában megengedett levonások mellőzésével, a pénz­tárt illető összes járulékoknak fizetésére kötelezte magát, a befize­tést azonban elmulasztotta. E tényállást az alsóbiróságok tévesen minősítették sikkasztásnak. Ugyanis az 1891 : XIV. tcz. 22. §-a szerint a kötelezett pénztári tagért a segélypénztári járulékot a munkaadó köteles fizetni, ellenben csak jogában áll, de nem köte­lessége a járulék kétharmad részét a kötelezett biztosított tag béréből vagy fizetéséből levonni; s miután vádlott ilyen levonást nem eszközölt, hanem külön egyezséggel — mely egyezség az idézett §. tiltó rendeletébe nem ütközött — a járulék fizetését teljesen magára vállalta, a szabad egyezkedés tárgyát képező heti béren felül nem tekinthető tehát a bérből tényleg le nem vont járulék vádlott birlalatába jutott idegen ingó dolognak — — 118 132. Megsemmisítés a BP. 437. 5. 5. bekezdése alapján, midőn az alsó­biróságok ítélete vádlottnak védekezése gyanánt felhozott oly tényállítása tekintetében, mely alkalmas arra, hogy a sikkasztás egyik tényelemének, a jogtalan elsajátításra irányult szándéknak fénforgását kizárja, annak megállapítását, vájjon e tényállítás a valóságnak megfelel-e avagy nem, nem tartalmazza __. 213 m- S­69. A Btk. 359. §-ában meghatározott sikkasztásnak tekintendő bűn­tett vagy vétség annak tárgyi ismérveinél fogva a Btk. 355. §-ában

Next

/
Thumbnails
Contents