Büntetőjogi döntvénytár. Az anyagi büntetőjog és a bűnvádi perrendtartás körébe tartozó elvi jelentőségű határozatok gyűjteménye, 6. kötet (Budapest, 1906)

Tartalommutató. XXVII Lap 81. Vádlott felmentése a Btk. 263. §-ára hivatkozással azért mondatott ki, mert az állitások «valótlanoknak nem bizonyultak*, amiből a kir. tábla azt következtette, hogy azok valók. Ez a rendelkezés nem felel meg a törvénynek. — A Btk. 263. §. utolsó bekezdése a büntetlenséget attól teszi teszi függővé, hogy az állítás valósága bebizonyittassék, a törvény tehát nem éri be azzal, hogy a valótlanság bebizonyítást nem nyert, hanem azt kivánja, hogy a valóság positive igázoltassék. — Ami nem bizonyult valótlannak, az még nem szükségképpen való, a törvény pedig a valóság bizonyítását rója a vádlottra. Ezekből következik, hogy a kir. tábla valósággal azt állapította meg, hogy a főmagánvádlóról állított ama tény, hogy a kutmérgezés gyanúja őt terheli, bebizonyítva nem lett. Az a körülmény, hogy a kir. tábla megállapítása szerint a vádlott czélja a hatósági beavatkozás előidézése volt, a tényálláson mit sem változtat, mert a törvény külön rágalmazó czélzatot nem kíván; az a körülmény pedig, hogy a főmagánvádlónak meggyanusitása a községben keringő hírre való hivatkozással történt, a vádlott felelőssége szempontjából közömbös, mert aki a hirt továbbadja, azért, mint saját cselekvéséért épugy felel, mint az, akitől hallotta — — — - — — 127 82. Helyszerzőről annak közhírré tétele, hogy erkölcstelen üzelmeket folytat és hogy büntetve volt, közérdekű, s így ez állitások valóságának bizonyítása helyesen engedtetett meg... ___ ... — 128 103. A Btk. 263 §. 3. pontja nem értelmezhető ugy, hogy valakinek elitéltetése esetén az elitélés tárgyát képezett tény korlátlanul, minden elfogadható indok nélkül, pusztán rosszakaratból és ártási szándékból is fel legyen hozható ellene. Ez azt jelentené, hogy a törvény az elszenvedett büntetés szemrehányását mindenkinek alanyi jogává tette, melylyel még mások sérelmével is élhetne. Ily értelmet az idézett §-nak tulajdonítani nem lehet már csak azért sem, mert tűrhetetlen eredményekre vezetne, amennyiben a büntetetéssel törlesztett botlásért még utólag is örökre felelőssé tenné az embert. Az ilyen értelmezés ellenkeznék büntetőjogunk alapelveivel, többek közt az elévülés alapeszméjével is. E felfogásnak felel meg a birósági gyakorlat is, mely figyelembe véve az idézett §. keletkezésének történelét s különösen a törvényjavaslat ide vágó indokolását, azt csak azon feltétel alatt tartja alkalmazhatónak, ha a tény felhozását egyénileg vagy társadalmilag igazolható körülmények indokolják ... .... ... ... ... _.. ... ... 166 107. A két alsófok a sértő állitások bizonyítását nem látta helyénlevőnek. Minthogy a kir. Curia ugy találta, hogy a vádlott által a bizonyítandó állitások igazolásául felhozott tények erre még valóságuk esetén is alkalmatlanok volnának, ennélfogva a semmiségi panaszt elutasította ... ... ... _.. _._ ..^ ... ___ 172 200. Gazdasági magánegyesület megbizottainak a kincstárral kötött