Büntetőjogi döntvénytár. Az anyagi büntetőjog és a bűnvádi perrendtartás körébe tartozó elvi jelentőségű határozatok gyűjteménye, 6. kötet (Budapest, 1906)

Tartalommutató. xxv Up tábla nem fogadta el valónak azt, hogy bizonyittatott volna az, hogy a sértett fél párbaj képtelen ... _.. — 1— --- --- —- 301 208. Vádlott többek előtt azt állította főmagánvádlóról, hogy ez őt becsapta. Ezen kifejezéssel vádlott nem állított valamely különös esetre vonatkozó oly tényt, mely valósága esetén a főmagánvádlót közmegvetésnek tenné ki, hanem vádlott említett többek jelenlétében használt kifejezésével a főmagánvádlót csupán becsmérelte, erkölcsi értékében kisebbítette, meggyalázta ... — --- 323 216. Ezen kifejezések: «nem járt el lelkiismeretességgel, ugylátszik a házamra aspirál, az ügyvédi kar tekintélyét sérti, mert nyilvánvaló kapzsiság az egész» meggyalázók ugyan, azonban határozott tények állítását nem tartalmazván, rágalmazás tényezőjéül nem tekinthetők ... — ... — — — — — — — 330 225. Az az állítás, hogy főmagánvádló «minden lehetséges megengedett és meg nem engedett eszközt felhasznál arra, hogy a fizetés alól kibújjon*, általánosságánál fogva nem bír a Btk. 258. §-ában körülirt rágalmazás tényálladékához megkívánt határozott tényállítás jellegével, hanem csak meggyalázást foglal magában. A kir. Curia bebizonyitottnak tekintette ezen állitások valóságát az által, hogy a kir. tábla azt vette megállapítottnak, hogy főmagánvádló, mint ügyvéd, ügyfeleinek pénzét több esetben jogtalanul visszatartotta ... _._ — — .__ ... — „ ... ... 343 243. Igaz ugyan, hogy a Btk. 261. §-a alá eső becsületsértés tényálladékához megkívántatik, hogy a sértés meghatározott személy ellen irányuljon, vagyis hogy a sértett kiléte kétségtelenül megállapítva legyen; ámde ez a megállapítás nemcsak a sértettnek névszerinti megnevezése alapján, hanem olyan adatok segélyével is történhetik, melyek a sértett személye iránt kételyt nem engednek — 367 262. §. 8. Az igazságügyminiszterhez benyújtott kérvény a Btk. 262. §-a szerinti nyilvánosságot nem meriti ki; eme §-ban meghatározott büntetendő cselekménynél a nyilvánosságnak oly foka szükséges, amely a Btk. 134. és 171. §-ai értelmében felel meg — 7 42. Az a megállapítás, hogy vádlott a rágalmazó állítást közhivatalnok ellen többek jelenlétében tette, nem meriti ki a Btk. 262. §-ában meghatározott nyilvános rágalmazás vétségének valamennyi ismérvét, amennyiben eme vétség tényálladékához a Btk. 171. §-ában megjelölt nagyobb nyilvánosság szükséges ... — — 63 90. Egymagában véve az a körülmény, hogy a rágalmazást tartalmazó beadvány valamely hatósághoz nyújtatott be, a nyilvánosságot még meg nem állapítja. — Abból a körülményből, hogy I. r. vádlott a rágalmazó tényállítások egy részét csak akkor irta be a beadványba, mikor II. r. vádlott kijelentette, hogy azokért a felelős-