Büntetőjogi döntvénytár. Az anyagi büntetőjog és a bűnvádi perrendtartás körébe tartozó elvi jelentőségű határozatok gyűjteménye, 6. kötet (Budapest, 1906)

Büntetőjogi Döntvénytár. 77 dékos emberölés bűntettével kapcsolatosan elkövetett, a Btk. 344. §-ában meghatározott rablás bűntettében mondatott ki bűnösnek és a Btk. 349. §-ának utolsó bekezdésében megállapított életfogytig tartó fegyházbüntetés alapul vételével ítéltetett el a Btk. 92. §-ának alkalmazása mellett 12 évi fegyházra azon az alapon, mert az esküdtek az I. csoportbeli I. számú ama kisegítő főkérdésre: «Bünös-e vádlott abban, hogy 1903 október 2-ikán este Nyáregyházához tartozó Ballá major közelében a földeken egy szalmakazal tövében az általa vezetett világtalan N. J. kéregetőt egy 7 mm. élesre töltött revolverből közvetlen közelről a testére intézett több lövéssel, nem előre megfontolt ölési szándékból, megölte?* és a II. csoportbeli ama főkérdésre : «Bünös-e vádlott, hogy az általa vezetett világtalan N. J. kéregetőnek birtokából ennek pénzes tárczáját, meghatározatlan mennyiségű készpénzét, ékszereit és egyéb ingóságait azon czélból, hogy ezeket jogtalanul eltulajdonítsa, annak testére a revolverből tett több lövéssel alkalmazott erőszak által elvette?* hétnél több igennel válaszoltak, ítéletében oly okot fogadott el tehát a bíróság, amelynek következtében a rablásra a törvény által külön megállapított, nevezetesen a Btk. 349. §-ának utolsó bekezdésében kiemelt minősítést alkalmazta, illetőleg amely ok a rablásra a törvénynek külön rendelkezése értelmében súlyosabb büntetési tétel alkalmazását vonta maga után. Ezek folytán tekintettel a Btk. 374. §-ának 5. bekezdésében foglalt ama szabályra, mely szerint az esküdtek határozata a bíróságot a büntetés kiszabásánál korlátozza annyiban, hogy a törvény által egyes bűncselekményekre nézve külön megállapított minősítő, illetőleg súlyosító okokat (359. h. 1. bekezd.), kivéve azokat, melyek a vádlottnak megelőző megbüntetésére vonatkoznak, a bíróság csak az esküdtek határozata alapján alkalmazhatja ; tekintettel a BP. 359. §-ának r. bekezdésében foglalt ama szabályra is, mely szerint külön kérdést kell feltenni olyan okra nézve, mely a büntető-törvények külön rendelkezései értelmében súlyosabb büntetési tételnek alkalmazását vonja maga után ; tekintettel arra, hogy a jelen esetben az esküdteknek feltett kérdések közül egyik sem irányult annak az oknak fenforgására, külön kérdés pedig éppen nem volt feltéve arra az okra nézve, melyen az esküdtek határozata alapján a Btk. 344. $-ában