Büntetőjogi döntvénytár. Az anyagi büntetőjog és a bűnvádi perrendtartás körébe tartozó elvi jelentőségű határozatok gyűjteménye, 6. kötet (Budapest, 1906)

54 Büntetőjogi Döntvénytár. sités napjától vette kezdetét. A községek meg is értették uj helyzetüket s a részleteket az uj hitelezőnek, t. i. az engedményesnek beküldték mindaddig, mig V. község egy részlet fizetését el nem mulasztotta. Most azonban az 1901 márczius 23-ikán beadott keresetlevél szerint nem az engedményes, de az engedményező H. czég 140 K erejéig pert tett folyamatba V. község ellen. Ezen község, mint vevő, védekezés helyett a 140 K-t megküldte a H. czégnek a tárgyalás előtt, de a czég jobb tudomása ellenére megtartotta a tárgyalást és 20 K 90 f. költséget okozott alperesnek. De most már azon tévedés folytán, hogy vádlott tulajdonosa a követelésnek, a másik két község is, még pedig B. 60 K-t P. pedig 80 K-t küldött vádlottnak vételár részlet fejében. Minthogy pedig vádlott jogtalanul megtartotta azon összegeket, most már az engedményes takarékpénztár is ugyanazon czimen és ugyanazon összegek erejéig perelte a községeket. A községek ezután kérdést intézvén a vádlotthoz felvilágosítás iránt, utóbbi 1903. évi deczember hó 18-án azt irja a megye főügyészének, hogy mivel a czég a pénzintézettel elszámolás alatt áll, a községek ne jelenjenek meg a tárgyaláson. A községek azonban, nem bizva vádlott eljárásában, a tárgyaláson megjelentek és haladék nyerése ezé Íjából a pénzintézettel egyezséget kötöttek. Vádlott mindezek daczára, nemhogy a kézbevett összegekkel az engedményes intézetet követelésére nézve kielégítette volna, vagy pedig a községeknek a beküldött és jogtalanul visszatartott összegeket visszaküldte volna, hozzájuk 1904 február 24-én oly tartalmú levelet intézett, melyben igéri, hogy «minden lehetőt megteszünk, hogy az ügyet legrövidebb idő alatt el intézhessük», de az elintézés be nem következett, vádlott a felvett összegeket megtartotta, vagyis a hozzá tévedésből jutott idegen pénzösszegeket, melyekre nézve az engedményezés folytán összes jogait elvesztette, elsajátitotta, igy a Btk. 367. §-ában jelzett vétségnek három esetét követte el, mert különböző időbeni és alkalommal sajátította el a három község vételárrészletét, tehát a Btk. 96. §-ában jelzett anyagi bűnhalmazat lévén terhére rovandó : az elsőbiróság ítéletének megsemmisítésével, vádlott bűnössége három jogtalan elsajátítás vétségében állapíttatott meg. A büntetés kiszabásánál enyhítő körülmény gyanánt méltattatott