Büntetőjogi döntvénytár. Az anyagi büntetőjog és a bűnvádi perrendtartás körébe tartozó elvi jelentőségű határozatok gyűjteménye, 6. kötet (Budapest, 1906)

Büntetőjogi Döntvénytár. 33 26. Nem sérti a vád érdekét az, hogy a vád tárgyává tett közlemény azon pontjaiban foglalt állitások tekintetében is elrendeltetett a valóság bizonyitása, melyekre nézve főmagánvádló a vádat elejtette, mert a czikk irója az abban felhozott tények összességéből kivánta levonni ama következtetést, mely a czikkben különféle fordulatokkal ismételve előfordul, hogy a főmagánvádlónak politikai és magánélete kifogás alá esik. Különben is a törvény teljes szabadságot biztosit a biróságnak a bizonyítás terjedelme és eszközei tekintetében, megengedvén a BP. 306. §-ának 3. bekezdése, hogy az elnök és a biróság hivatalból is rendelhessen bizonyitásfelvételt. — A BP. 313. §-a csak a vádlott terhére szóló okiratok felolvasását s azt az okirati bizonyítást korlátozza, mely által a közvetlenség elve sértetnék; de e §. nem érinti a vádlott védelmi eszközeit, melyeknek használatánál, törvényünk alapvető szabályai szerint, a biróság megszoritva egyáltalán nincsen. — A BP. 561. §-a szerint a sajtóperekben is a BP. rendelkezései alkalmazandók, ehhez képest a bizonyító eljárásra nézve is a BP. XVIII. fej. szabályai irányadók, az e fejezetbeli 307. §. pedig utal a XIII. fejezetnek a tanukról szóló intézkedéseire s ezzel a 192. §-ra is, mely szerint tanuként csak az hallgatandó ki, kinek tényekről van tudomása. Az 1848: XVIII. tcz. 25. §-a, mely oly tanuk kihallgatását engedi meg, kik nem a per tárgyát képező tényekről vallanak, hanem a vádló erkölcsi értékéről mondanak véleményt, a BP. idézett alapvető szabályaival ellenkezik, s igy a BP. 590. §-ával s az 1897 : XXXIII. tcz. 27. §-ának 1. bekezdése értelmében hatályát vesztette. (Curia 1904 november 10. 9194/904. sz. a.) A kir. Curia: A főmagánvádlónak a BP. 384. §-ának 9. pontja alapján bejelentett semmiségi panasza elutasittatik. Indokok: A főmagánvádló hat rendbeli semmiségi panaszt jelentett be azért, mert az esküdtbíróság 1. az elejtett vádponBüntetőjogi Döntvénytár. VI. k. 3