Büntetőjogi döntvénytár. Az anyagi büntetőjog és a bűnvádi perrendtartás körébe tartozó elvi jelentőségű határozatok gyűjteménye, 6. kötet (Budapest, 1906)

2-8 Büntetőjogi Döntvénytár. ság hatása alatt állva, tehát a jogos védelem közvetlen határán cselekedett s ekként a Btk. 79. §-ában meghatározott, a beszámithatóságot büntethetőségének kizáró okok fenforgását állapította meg. Minthogy pedig a kifejtettek szerint a törvényszék mint esküdtbíróság ítéletének indokolása az esküdtek határozatával és az ítéletnek rendelkezésével ki nem egyenlíthető ellenmondásban van, a BP. 384. §. 10. pontjában meghatározott semmiségi ok forog fen. (Curia 1904 szeptember 20. 7766/904. sz. a.) A kir. Curia: A törvényszék mint esküdtbíróság Ítélete a BP. 384. §-ának utolsó bekezdése és ennek a szakasznak 10. p. alapján a BP. 437. §-ának 2. bekezdése s az abban felhívott 404. §-ának 1. bekezdése, értelmében hivatalból megsemmisíttetik és a nevezett esküdtbíróság utasittatik, hogy az alább kifejtetteknek figyelembe vételével uj ítéletet hozzon. Az ügyész semmiségi panaszának elbírálása pedig mellőztetik. Indokok: A BP. 375. §-ának rendelkezése szerint az ítélet indokolásának az esküdtek részéről eldöntött kérdésekben azok határozatának tartalmára kell támaszkodnia és így az esküdtek határozata és az esküdtbíróság ítélete egymással elválaszthatlan összefüggésben állván, az ítélet rendelkező részével az indokolásnak összhangzásban kell lennie. Az esküdtbíróság ebben az esetben az ítélet rendelkező része szerint az esküdteknek abban foglalt határozatához képest, a vádlottat a Btk. 279. §-ában meghatározott szándékos emberölés bűntettében bűnösnek mondotta ki; eme rendelkezését azzal indokolván, hogy az esküdteknek a hozzájuk intézett kérdésekre kimondott határozatával meg van állapítva, hogy vádlott Kerekegyházán 1903 deczember 14-én K. M.-t vadászpuskával lövés és a fejére mért ütések által szándékosan, de nem előre megfontolt szándékkal megölte és hogy a vádlott eme cselekményét sem jogos védelemben, sem a jogos védelemnek nem büntetendő tulhágásával követte el. Az esküdtbíróság az ítélet indokolásában a büntetés kiszabását illetőleg az enyhítő körülmények megállapításánál azonban a