Büntetőjogi döntvénytár. Az anyagi büntetőjog és a bűnvádi perrendtartás körébe tartozó elvi jelentőségű határozatok gyűjteménye, 6. kötet (Budapest, 1906)

Büntetőjogi Döntvénytár. J5 nek megfelelő ítéletet hozni kellett. A védőnek ugyancsak a BP. 385. §-ának \. b) pontjára alapított semmiségi panasza, hogy a vádbeli cselekmény a Btk. 336. §-a szerint bűntetté minősíttetett, mint alaptalan elutasítandó volt, mert a kir. tábla azt fogadta el valónak, hogy vádlott tudta, hogy T. Gy. társa a pinczerekeszt hamis kulcs használatával nyitotta fel. A Btk. 336. §-ának 4. pontja szerint minősül pedig a lopás, ha a felnyitásra hamis vagy ellopott kulcs használtatik ; e szerint tehát nemcsak a kulcsot használó ellen, hanem a hamis kulcs használatánál tudatos közreműködők ellen is e §. szerinti minősítés nyer megállapítást. 13Marhalevélben az állat elhajtás helyének meghamisitása közokirathamisitás, mert az állat elhajtására vonatkozó valótlan tény már az állategészség fentartása és megvédése szempontjából is a mások jogait érintő oly lényeges körülményt képez, amelyből valakire jogsérelem háramolhatott. (Curia 1904 deczember 7. 10048/904. sz. a.) A kir Curia: A semmiségi panasz elutasittatik. Indokok: A kir. tábla ítélete ellen vádlott a BP. 385. §. 1 a) pontja alapján azért jelentett be semmiségi panaszt, mert a vádlott azon ténye, hogy a járatlevélbe K. J.-ett ulajdonosnak, a sertéseket pedig f—i származásúaknak tüntette ki, s hogy a vészmentességet igazoló záradékot is rávezette, nem állapítja meg a Btk. 400. §. 1. bekezdésébe ütköző bűncselekmény tényálladékát. A kir. tábla azt fogadta el valónak, hogy vádlott 1903. tavaszán a k—i járásban, hol előzőleg sertésvész volt és a zárlat csak iqo3 február 19 én oldatott fel, sertéseket szedett össze, azokat a vészmentes cs—i járás területére F. községbe hajtotta és itt K. L-t rábízta, hogy 13 sertést saját nevelésüjének mondatott be és színleges adásvétel mellett a sertéseket 1903 márczius hó 7-én kiállított marhalevéllel K. I.-től átvetteknek tüntette fel, azután a sertéseket Ausztriába szállította, hol azok közül négy darab serfésvészben elhűlt. Az 1888. évi VIII. tcz. rendelkezése szerint a sertés is a tulajdon átruházásánál marhalevéllel látandó el és a