Büntetőjogi döntvénytár. Az anyagi büntetőjog és a bűnvádi perrendtartás körébe tartozó elvi jelentőségű határozatok gyűjteménye, 5. kötet (Budapest, 1905)

5 37Az a tény, hogy a vádlott valamely ingatlant akkor vette meg fele áron a telekkönyvi tulajdonostól s akkor kebeleztette be arra tulajdonjogát, amikor már tudomása volt arról, hogy azt az ingatlant már előzően s illetőleg évekkel előbb a sértett fél vette meg ugyancsak attól a telekkönyvi tulajdonostól: a Btk. 400. §. 2. bekezdése szerint minősitő bűncselekmény ismérveit kimeriti. (Curia 1904 szeptember 27. 7962/904. sz. a.) A kir. Curia: A semmiségi panasz elutasittatik. Indokok: A védő semmiségi panaszt jelentett be a BP. 385. §. 1. a) és bj pontja alapján, azonban ezek a semmiségi okok nem forognak fen ; mert az a valónak elfogadott tény, hogy a vádlott a szóban forgó ingatlant akkor vette meg, a telekkönyvi tulajdonostól, s akkor kebeleztette be arra tulajdonjogát, amikor már tudomása volt arról, hogy azt az ingatlant már előzően s illetőleg évekkel előbb a sértett fél vette meg ugyancsak attól a telekkönyvi tulajdonostól s hogy a vádlott azt az ingatlant fele áron vette meg : a Btk. 400. §. 2. bekezdése szerint minősitő bűncselekmény ismérveit meriti ki s a vádlott igy is mondatott ki bűnösnek. Az alaptalan semmiségi panaszt elutasítani kellett. * ¥ = Az eladóval szemben rendszerint az intellectuális közokirathamisítás és csalás eszmei halmazatát állapitja meg a Curia, igy Dtár XXIX. 67., XXXVII. 83., XXXV. 25., sőt az első helyen emiitett határozat szerint az okirathamisitás csak akkor állapitható meg, ha alaki halmazatban a csalás is fenforog. 38. A Curia megsemmisítette a kir. tábla Ítéletét, mert a kir. tábla ítélete rendelkező részében tényként azt állapította meg, hogy a vádlott irta és tette közzé az inkriminált közleményt. Az indokolásban azonban azt jelenti ki a kir.