Büntetőjogi döntvénytár. Az anyagi büntetőjog és a bűnvádi perrendtartás körébe tartozó elvi jelentőségű határozatok gyűjteménye, 5. kötet (Budapest, 1905)

I 2 rendelte el. Egyúttal a kir. járásbíróságnak 1903 június 4. 1903. B. 316/3. sz. a. hozott ítélete megsemmisíttetik és utasittatik a kir. járásbíróság, hogy az ügyiratokat az illetékes szabadkai kir. törvényszékhez tegye át. Indokok: M. Szima feljelentése szerint M. Láza 1903. évi február hó 23 án egy lakodalom alkalmából kocsikázást rendezvén, kocsijával azon háznak hajtott, mely előtt feljelentő állott, aki ennek következtében a házhoz szoríttatván, M. Láza kocsijával reá hajtott M. Szima lábára, ugy hogy az utóbbi jobb lábán az orvosi látleletben 20 nap alatt gyógyultaknak jelzett sérüléseket szenvedett. M. Láza a M. Szima részéről ellene az említett tényállás alapján a Btk. 301. § ában körülirt súlyos testi sértés miatt emelt és az ügyészségi megbízott által magáévá tett váddal szemben azzal védekezett, hogy az általa a kérdéses alkalommal hajtott lovak V. M. háza előtt megbokrosodtak, a sorból kiugrottak, minek folytán kocsija a ház előtt levő eperfához ütődött ; és midőn a kocsit és a lovakat az eperfától elhúzni igyekezett, megtörténhetett, hogy a lovak M. Szima lábára hágtak ; amiről azonban, minthogy sértettet nem látta, tudomása nincs. Maga M. Szima a vádlottnak ezen előadására kijelentette, miként nincs tudomása arról, hogy vádlott kocsijával szándékosan hajtott volna a lábára. A tanuk kihallgatása után az ügyészségi megbízott a Btk. 301. §-ában meghatározott súlyos testi sértés vétsége miatt emelt vádat elejtette és fenforogni látszó, a Btk. 310. §-a alá eső gondatlanság által okozott súlyos testi sértés vétségének elbírálása czéljából az iratoknak a szabadkai kir. ügyészséghez leendő áttételét indítványozta, a sértett fél pedig a vád képviseletét átvette. A kir. járásbíróság vádlott cselekményében a Btk. 301. §-ában meghatározott súlyos testi sértés tényálladékának egyik lényeges alkatelemét, a szándékosságot megállapíthatónak nem találván, vádlottat az említett vétség vádja alól itéletileg felmentette, de egyúttal a kir. törvényszék hatásköréhez tartozó cselekmény jelenségeinek fenforgása miatt az iratoknak a szabadkai kir. ügyészséghez való áttételét rendelte el. Ezzel az eljárassál a kir. járásbíróság megsértette a törvényt, nevezetesen a bűnvádi perrendtartásnak az 542. S. szerint a járásbíróság előtti eljárásban és megfelelően alkalmazandó 324. és 325. §-aihoz foglalt rendelkezéseket, melyek