Büntetőjogi döntvénytár. Az anyagi büntetőjog és a bűnvádi perrendtartás körébe tartozó elvi jelentőségű határozatok gyűjteménye, 5. kötet (Budapest, 1905)

3 3alt minősítés alá nem esnek és igy csak magáninditványra ül•dözhelók. N. és Z. czég a sérelmére elkövetett csalásra vonatkozó panaszát kellő időben visszavonván, ezen cselekmény miatt bűnvádi eljárásnak helye nincs, mihez képest az alsófoku ítéleteket e részben a BP. 385. §-ának 1. b) és cj pontjai alapján megsemmisíteni s vádlottat a N. és Z. czég sérelmére elkövetett csalás bűntettének vádja alól a BP. 326. §-ának 4. pontja alapján felmenteni kellett. Ellenben miután W. L. a sérelmére elkövetett csalás büntette miatt emelt panaszát az 1903. évi április hó 9-én tartott • elsőfokú főtárgyaláson kifejezetten fentartotta : vádlott ezen cselekménye miatt a Btkv. 378. §-ába ütköző s a 380. §. szerint minősülő csalás bűntettében volt bűnösnek kimondandó. 2. A büntetőjog általános elvei szerint jogi személy büntetendő cselekményt nem követhet el, hanem büntetőjogi felelősséggel azok tartoznak, kik annak nevében eljárnak. A laptulajdonos részvénytársaság üzletvezető igazgatója büntettetett amiatt, mert a társaság, anélkül, hogy a törvényszabta biztosítékot letette volna, politikai tartalmú időszaki lapot adott ki. (Curia 1904 június 16. 5598/904. sz. a.) A m. kir. Curia: A semmiségi panasz elutasittatik. Indokok: A védő a BP. 385. §-ának 1. aj pontja alapján azért jelentett be semmiségi panaszt, mert O. K. vádlott nem volt a «Pressburger Tagblatt* czimü lap kiadója, és mert az a cselekménye, illetőleg mulasztása, hogy a bevádolt czikkek megjelenését, mint igazgatósági elnök nem akadályozta meg, a vádbeli cselekmény tényálladékát nem állapítja meg. A semmiségi panasz alaptalan, mert a sajtó-törvény 31. §-a az ott meghatározott vétség tényálladékát nem a politikai tartalmú czikk megjelenésének meg nem akadályozásában, hanem abban állapítja meg, amiben a vádlott bűnösnek mondatott ki, — hogy a kiadó anél1*