Büntetőjogi döntvénytár. Az anyagi büntetőjog és a bűnvádi perrendtartás körébe tartozó elvi jelentőségű határozatok gyűjteménye, 5. kötet (Budapest, 1905)

140 86. Fölmentés az ingó-rongálás vádja alól, mert a Curia ugy találta, hogy a vádlott által lelőtt eb kóbornak volt tekintendő; az, hogy vádlott az állat tulajdonosát ismerte, e kérdésnél közömbös. (Curia 1904 november 22. 9544/904. sz. a.) A kir. Curia : Mindkét alsóbiróság ítélete megsemmisíttetik s vádlott a vád alól felmentetik. Indokok: Vádlott és védő semmiségi panaszt jelentettek be a BP. 385. §. 1. aj pontja alapján abban összpontosuló okokból, hogy a kérdéses eb kóbor ebnek lévén tekintendő, azt a vádlott az 1883 : XX. tcz. 14. §. és az 1894 : XII. tcz. 90. §-a alapján jogositva volt elpusztítani. Ezt a semmiségi panaszt a kir. Curia alaposnak találta, mert abból a valónak elfogadott tényből, hogy a kérdéses eb nem nyájőrző, de házőrző eb volt, hogy az idegen vadászterületen járt, felügyelet alatt a vádbeli tett elkövetésekor nem állt: az 1883 : XX. tcz. 14., 16. és 17. §-okra tekintettel az a jogi következtetés vonandó, hogy az az eb kóbor ebnek tekintendő, s e szerint ugy az idézett vadászati törvény 14. §-a, mint az 1894 : XII. tcz. 90. § ánál fogva a vádlott által jogosan volt elpusztítható. A kir. törvényszék által felhozott azok a körülmények, hogy a főmagánvádló tanyája, hol az eb házőrzésre használtatott, a vádlott őrizetére bízott idegen terület közelébe fekszik, hogy az eb a tanyától 180 lépésnyire lövetett agyon, hogy a vádlott tudta, kié az eb, hogy az kolonczczal volt ellátva, nem voltak figyelembe vehetők, mert ezek a körülmények nem ismérvei egy eb kóborlásban létének vagy nem létének. A BP. 385. §-ának 1. aj pontjában meghatározott semmiségi ok tehát a vádlott terhére bűncselekmény elkövetésének megállapítása miatt fenforogván : az alsóbiróságok ítéleteinek megsemmisítésével vádlott a vád alól fel volt mentendő. = A vadászatra jogosított a vadászati területen talált kóbor ebeket a vadászatról szóló 1883: XX. tcz. 14. §-a értelmében