Büntetőjogi döntvénytár. Az anyagi büntetőjog és a bűnvádi perrendtartás körébe tartozó elvi jelentőségű határozatok gyűjteménye, 5. kötet (Budapest, 1905)

'39 feléje ugrott és szájkosárral nem volt ellátva. Tekintve azonban, hogy K.-né és K. T. tanuk vallomása szerint a kutya azon alkalommal az ólba volt elzárva és előbbi tanú a vádlott utasítása folytán eresztette ki a kutyát azon okból, mert vádlott azt mondta, hogy neki meg van hagyva, hogy a kutyát agyonlőjje ; tekintve, hogy vádlott beismerte, hogy a kutyát a sértett udvarán lőtte le ; tekintve, hogy ezek szerint vádlott hivatali hatalmával visszaélt a végett, hogy K.-nét annak eltűrésére kényszerítse, hogy kutyáját agyonlőjje, s így cselekménye a Btk. 475. §-ában meghatározott hivatali hatalommal való visszaélés vétségének tényálladékát megállapítja, ennélfogva őt abban bűnösnek kimondani, de a bűnösség mérvének megállapításánál büntetlen előéletét s azt, hogy a kutyát hivatali túlbuzgóságból lőtte agyon, mint a 92. §. alkalmaíására indokul szolgáló enyhítő körülményeket figyelembe véve, megfelelő büntetéssel sújtani kellett. A kassai kir. tábla: A kir. törvényszék Ítéletét indokainál fogva helybenhagyja. (1904 február 9. 374/1904. sz. a.) A kir. Curia: Mindkét alsóbiróság ítélete a BP. 385. §-ának 1. aj pontja alapján hivatalból megsemmisíttetik s vádlott a vád alól fölmentetik. Indokok: A Btk. 75. §-a szerint bűntett vagy vétség — kivéve a gondatlanságból elkövetett büntetendő cselekményeket —• csak szándékosan követhető el; a csak szándékosan elkövethető bűncselekmények tényálladékához pedig általában nemcsak magára a fizikai tettre, az elkövetési cselekedetre, hanem a bűncselekmény összes alkotó elemeire kiterjedő szándék kívántatik meg ; minthogy pedig az alsóbbfoku bíróságok azt a tényt fogadták el valónak, hogy vádlott a sértett kutyáját csakis hivatali túlbuzgóságból lőtte agyon ; minthogy ennélfogva a vádlott terhére megállapított tény a jogtalanság tudatának hiányában bűncselekmény tényálladékát nem meriti ki ; s minthogy ezek szerint az alsóbbfoku bíróságok a Btk. rendelkezését tévesen alkalmazták abban a kérdésben, hogy a vád alapjául szolgáló tett megállapitja-e valamely bűncselekmény tényálladékát, ez az anyagi semmiségi ok pedig a vádlott sérelmére szolgált ; mindezeknél fogva mindkét alsóbiróság ítéletét megsemmisíteni s vádlottat a BP. 326. §-ának 1. pontja alapján a vád alól fölmenteni kellett.