Büntetőjogi döntvénytár. Az anyagi büntetőjog és a bűnvádi perrendtartás körébe tartozó elvi jelentőségű határozatok gyűjteménye, 5. kötet (Budapest, 1905)

U7 (Curia 1904 június 23. 5860. sz. a.) A kir. Curia: Védő semmiségi panasza alaposnak találtatván, mindkét alsóbiróság Ítéletének A. K. vádlottról rendelkező része a BP. 437. §-ának 3. bekezdése alapján, a BP. 385. §-ának 1. aj pontjában meghatározott semmisééi okból megsemmisíttetik, s A. K. vádlott az ellene emelt vád alól a BP. 32b. §-ának 1. pontja alapján fölmentetik : egyebekben a törvényszék ítélete nem érintetik. Indokok: A kir. törvényszéknek másodfokban hozott ítélete ellen a védő azért jelentett be a BP. 385. §-ának 1. aj pontja alapján semmiségi panaszt, «mert A K. nak az a ténykedése, hogy felmászott az ablakra és eközben lecsúszva, eltörte a hőmérőt és a már eltörött hőmérőt bedobta útközben a Vág folyóba, csak kártérítést vonhat maga után és nem állapítja meg a jogtalan elsajátítás vétségét*. A törvényszék, a BP. 437. §-ának 1. bekezdése szerint a Curia által határozata hozatalánál alapul veendő azokat a tényeket fogadta el valóknak, hogy Galgóczon, 1903 november 8-án P. K. felemelte A. K.-t a H. A. ablakához, hogy ez azon benézhessen, miközben A. K. lecsúszván, az ablakon volt hőmérőbe fogódzott, mely letörvén, kezében maradt, mire vádlottak eltávozván, A. K. a hőmérőt eldobta. Minthogy ezek szerint A. K. vádlott a hőmérőt nem vette le eltulajdonitási szándékkal, hanem abba belekapaszkodván, az véletlenül eltörött és a kezében maradt, később pedig csak azért dobta el, hogy a sértett gyanúját magáról elhárítsa ; így tehát a Btk. 367. §-ában meghatározott jogialan elsajátítás vétségének egyik lényeges alkateleme, a jogtalan eltulajdonitási czélzat hiányozván, a vádlott ellenében e vétségnek vagy más büntetendő cselekménynek tényálladéka fen nem forog ; ennélfogva mindkét alsóbiróság ítéletének az A. K. vádlottról rendelkező részét megsemmisíteni és vádlottat a rendelkező részben idézett törvényszakaszok alapján fölmenteni kellett. 84. A katonaszökevény tényleges hadi kötelékben állván, az általa szökésének tartama alatt elkövetett büntetendő cse-