Büntetőjogi döntvénytár. Az anyagi büntetőjog és a bűnvádi perrendtartás körébe tartozó elvi jelentőségű határozatok gyűjteménye, 5. kötet (Budapest, 1905)

136 csakis a most idézett törvény alapján csupán abban az esetben büntethető, ha az, ugyancsak az ott megjelölt czélból követtetett el ; más esetben az öncsőnkitással elkövetett testi sértés nem büntethető. Az pedig, arait valaki büntetőjogi beszámítás terhe nélkül maga ellen elkövethet, nem válhat büntetendő cselekmény­nyé azért, mert azt maga ellen mással követteti el, ami annál kétségtelenebb, mert ellenkező esetben az, aki ellen a súlyos testi sértés elkövettetett, e beleegyezésénél fogva, miután azzal a bün­tetendő cselekmény elkövetését szándékosan előmozdította, az önmaga ellen elkövetett súlyos testi sértésben bűnsegédként vál­nék bűnössé, ami pedig már fogalmilag ki van zárva ; ezeknél fogva és tekintettel arra, hogy a kir. tábla valónak fogadta el azt, hogy M. P. vádlott Sz. S. a testi sértést az együttesen el­követett sikkasztás elpalástolása végett annak beleegyezésével követte el, e cselekménye büntetendő cselekvény tényálladékát nem foglalja magában ; mihez képest a kir. tábla ítéletének a súlyos testi sértés vétségére vonatkozó részét megsemmisíteni s vádlottat e vétség miatti vád alól felmenteni kellett. Minthogy pedig vádlottal szemben azon tényként megállapított körülmények, hogy Sz. S. vádlott társán a büntetendő cselekmény elpalástolása czéljából súlyos testi sértést ejtett s hogy a cselekményt terv­szerűen nagy fondorlattal hajtotta végre, nyomatékos súlyosító körülményeket képeznek, az ezekkel szemben megállapított eny­hítő körülményt pedig nem teszik indokoltá a 92. §. alkalmazá­sát, vádlott büntetését a 91. §. alkalmazásával megfelelő börtön­ben és mellékbüntetésben kellett kiszabni. 83. Vádlott egy ablakra felmászván, az ablakon levő hőmérőt véletlenül eltörte. Később vádlott a kezében maradt hő­mérőt eldobta, hogy a sértett gyanúját magáról elhárítsa. Ezen cselekményben a Btk. 367. §-ában meghatározott jogtalan elsajátítás vétségének egyik lényeges alkateleme, a jogtalan eltulajdonitási czélzat hiányozván, a vádlott ellenében e vétségnek vagy más büntetendő cselekmény­nek tényálladéka fen nem forog.

Next

/
Thumbnails
Contents