Büntetőjogi döntvénytár. Az anyagi büntetőjog és a bűnvádi perrendtartás körébe tartozó elvi jelentőségű határozatok gyűjteménye, 5. kötet (Budapest, 1905)
122 miségi okot képez ; végre, minthogy e miatt az Ítélet kihirdetésekor semmiségi panasz nem jelentetett be és e bejelentés az indokolásban a BP. 390., 430. §-ainak egybevetett értelme szerint többé nem pótolható ; ezeknél fogva a semmiségi panasz indokolásának eme hivatalból figyelembe vétetni kért körülményekre vonatkozó része a BP. 434. § ához képest visszautasítandó volt. 75A Btk. 301. § a szerint a súlyos testi sértés büntette csak testi bántalmazásra irányuló szándékkal követhető el, vádlott szándéka pedig nyilvánvalóan nem a sértettek testének bántalmazására, hanem a saját nemi vágyainak kielégítésére irányult. Az enyhébben büntetendő testi sértés a súlyosabb büntetést maga után vonó erőszakos nemi közösülés bűntettébe beleolvad, és az ugyanakkor okozott testi sértés csak a büntetés kiszabásánál mint súlyosító körülmény vehető figyelembe. (Kir. tábla.) — A Curia nem tekintette enyhítőnek a kir. tábla által ilyennek elfogadott azt a körülményt, hogy vádlott nemi ösztöne pathologiai okokból a rendesnél fokozottabb. (Curia 1904 november 8. 9089/904. sz. a.) A szegedi kir. tábla: A kir. törvényszék ítélete abban a részében, mely szerint vádlott kétrendbeli súlyos testi sértés bűntettében is bűnösnek mondatott ki, megsemmisíttetik, s vádlott e bűncselekmények vádja alól fölmentetik. A kétrendbeli erőszakos nemi közösülés büntette miatt vádlott a Btk. 232., 96., 99. §-ai, valamint a 250. §. alapján két évi és hat havi fegyházra és öt évi hivatalvesztésre ítéltetik. Indokok: A Btk. 301. §-a szerint a súlyos testi sértés büntette csak testi bántalmazásra irányuló szándékkal követhető el, vádlott szándéka pedig nyilvánvalóan nem a sértettek testének bántalmazására, hanem a saját nemi vágyainak kielégítésére irányult. Ebből folyóan és tekintettel arra, hogy vádlottnak egy és ugyanazon alkalommal egy akarati elhatározás folytán elkövetett tette két különböző cselekményt nem képezhet, hanem az eny-