Büntetőjogi döntvénytár. Az anyagi büntetőjog és a bűnvádi perrendtartás körébe tartozó elvi jelentőségű határozatok gyűjteménye, 5. kötet (Budapest, 1905)

8i tett el merénylet ; a nöi szemérem pedig már a bűntett egyszeri elkövetése által egész teljességében lett megsértve és annak ismételt megsértése már csak a vádlott bűnösségét súlyosbítja, azonban halmazatot meg nem állapit. 50A Btk. 259. §-ának tényálladékához nem elég, hogy a rágalmazó állítás nyomtatványban, vagyis a Btk. 63. §-ában megjelölt módon készített iratban foglaltassék, hanem az is szükséges, hogy az irat közzététetett legyen. A Btk. ezen intézkedése összhangban van az 1848: XVIII. tcz. 1. §-ával, mely a gondolatok közlését és terjesztését helyezi a sajtótörvény oltalma alá. — Közzétételen oly ténykedést kell érteni, melylyel a sajtótermék nyilvánosságra hozatik, azaz nagyobb számú személyek részére hozzáférhetővé tétetik. E fogalmat az 1848: XVIII. tcz.-nek hatályon kívül helyezett, de a törvény magyarázásánál forrásul használható 2. §-a abban állapította meg, hogy ez oly közlés, mely a «példányok akár ingyen kiosztásával, akár eladásával már megkezdődötti) : mindezen okokból, de a vád tartalmánál fogva is, megállapítandó lett volna, hogy a bevádolt nyomtatvány a Btk. 259. §-ának megfelelőleg közzététetett, illetőleg terjesztetett-e, vagy nem. E szerint a BP. 355. §-ának rendeletéhez képest a kérdésbe fel kellett volna venni a közzététel, illetőleg terjesztés ismérvét is. Az esküdtbíróság ezt elmulasztván, oly esküdtszéki határozat jött létre, melyből a Btk. 259. §-ának egyik lényeges alkateleme hiányzik. (Curia 1904 márczius 16. 2494. sz. a.) A kir. Curia: A semmiségi panasznak a BP. 385. §-ának 1. aj pontja és a 384. §-ának 9. pontja alapján hely adatik, az esküdtbíróság ítélete az azt megelőző főtárgyalási eljárással együtt a BP. 437. § ának 5. bekezdése alapján megsemmisíttetik és az esküdtbíróság uj tárgyalásra és uj határozat hozatalára utasittatik. Indokok: Jelen ügyben a vád tárgyát képező a Btk. 258. és 259. §-aiba ütköző rágalmazás vétsége képezi s tényállásul a vádiratban az van előadva, hogy vádlott a «perujitási kérvény* czimü Büntetőjogi Döntvénytár V. 6