Büntetőjogi döntvénytár. Az anyagi büntetőjog és a bűnvádi perrendtartás körébe tartozó elvi jelentőségű határozatok gyűjteménye, 5. kötet (Budapest, 1905)

77 48. Elvontan fogalmilag a pénzbüntetés a fogházbüntetésnél enyhébb nemű büntetés, de ebből még egyáltalán nem következtethető az, hogy a pénzbüntetés legmagasabb mértéke is enyhébb lenne a fogházbüntetés legkisebb mértékénél. A fogházbüntetés helyett megállapított pénzbüntetésnél figyelembe kell venni egyrészről azt, hogy a pénzbüntetés helyett, annak behajthatlansága esetén fogházbüntetés alkalmazandó, másrészről a Btk. 53. §-ának azon rendelkezését, mely szerint 1—10 frtig terjedő összeg helyett egy nap számitható, ami egyszersmind útmutatást nyújt arra nézve, hogy a pénzbüntetés összege miként viszonylik a fogházbüntetés súlyosságához. Ha a vádlott javára ujrafelvett ügyben kiszabott pénzbüntetés több napi fogházbüntetésre változtatható át, mint ahány napi fogházbüntetéssel sújtotta vádlottat az alapperbeli itélet, az ujrafelvett ügyben hozott itélet a BP. 462. §. 3. bekezdésében a büntetés kiszabására nézve megállapított határt a vádlott sérelmére meg nem tartotta. (Curia 1904 október 12. 8378/904. sz. a.) A kir. Curia : A semmiségi panasznak az a része, amely a BP. 385. §-ának 1. a) pontjára alapíttatott, visszautasittatik, annak másik része pedig elutasittatik. A kir. törvényszék Ítéletének a vádlott büntetése kiszabásáról rendelkező része azonban a BP. 437. §-ának 3. bekezdése értelmében a BP. 385. §-ának 2. pontjában meghatározott semmiségi ok miatt — ezen §. utolsó bekezdésére tekintettel — hivatalból megsemmisíttetik s P. J. vádlott a Btk. 302. §-ának alapján a 72., illetve 66. §-ának alkalmazásával, behajthatatlanság esetén nyolcz és egy napi fogházra változtatandó 160 K fő- és 10 K mellékbüntetésre ítéltetik Indokok: A kir. törvényszék másodfokú Ítélete ellen a védő azért jelentett be a BP. 385. §-ának 1. a) és cj pontjai alapján semmiségi panaszt, mivel a vádlott nem bántalmazta a sértettet és így nem követett el bűncselekményt, s mivel ((büntethetőségét az is kizárja, hogy saját lakásából joga volt sértettet kiutasítani*.