Büntetőjogi döntvénytár. Az anyagi büntetőjog és a bűnvádi perrendtartás körébe tartozó elvi jelentőségű határozatok gyűjteménye, 4. kötet (Budapest, 1905)

3i lehet, hogy azzal való fenyegetés a zsarolás ismérvét képezheti ; tekintve azonban, hogy a megállapított tényállás szerint sértett a vádlott által követelt fizetést nem a vádbeli kényszerités folytán teljesítette, ekként a kényszerítés eredménye be nem következvén, a fenyegetés alkalmazása a zsarolásnak csak kísérlete. A Btk. 350. §-ának rendelkezését nem alkalmazta a bíróság tévesen abban a kérdésben, hogy a vád alapjául szolgáló tettet büncselekménykép állapította meg ; ezt azonban a vádlott sérelmére súlyosabban minősítette ; minélfogva a bejelentett semmiségi panasz mint alaptalan elutasítandó ; de az anyagi törvénynek a BP. 385. §. 1. b) pontjába ütköző megsértése miatt mindkét alsófoku biróság ítélete részben megsemmisítendő és az enyhébb minősítés folyományakép vádlott kisebbmértékü büntetésre ítélendő volt. = «A zsarolás vétségének tényálladékához nem szükséges, hogy az erőszakot vagy fenyegetést használó valakit valaminek cselekvésére stb. tényleg kényszeritett legyen." Dtdr XXXIV k. 33. sz. «A bevégzett zsarolás egyik lételeme az, hogy a megtámadott személy a támadó egész akaratának megfelelően cselekszik Amíg ez meg nem történt, a cselekmény kísérletet képez." Dtár XXIII. k. 30. III. f. II. 107. Büntetőjogi Döntvénytár II. k. ib. sz. A 8592/902. sz. végzésben a Curia kimondta, hogy aki a leányt, kivel szerelmi viszonya volt, azon czélból, hogy reá tett költekezéseit megtérítse, eredménytelenül azzal fenyegeti, hogy levelezésüket a leány vőlegényével közli, a zsarolás kísérletét követi el. 27. Reformatio in pejus. — Az italtól felhevült kedélyállapot hasonló rugón alapuló bűncselekmény miatt már büntetett előéletű egyénnél a Btk. 92. §-ának alkalmazását nem indokolja. (Curia 1903 május 20. 4623/903 sz. a.) A m. kir. Curia : A kir. ügyész részéről M. A. vádlott terhére a Btk. 02. §-ának alkalmazása miatt közbevetett semmiségj