Büntetőjogi döntvénytár. Az anyagi büntetőjog és a bűnvádi perrendtartás körébe tartozó elvi jelentőségű határozatok gyűjteménye, 4. kötet (Budapest, 1905)

10 felelő uj szabályszerű eljárása s a kifejlendőkhöz képest ismét uj ítélet hozatalára utasítani kellett. 8. A tömeggondnok a törvény által az eljárás egységesítése szempontjából reá ruházott jognál fogva a kielégítési alapul szolgáló csődtömegre nézve az összes csődhitelezőket, vagyis a csődhitelezők egyetemét képviseli, miből okszerűen következik, hogy a közhitelnek és a csődtömeg s az összes csődhitelezők érdekeinek megsértése miattaBtk. 414—416. §-ai alapján a közadós ellen indított bűnvádi perben nem az egyes hitelezők, hanem a tömeggondnok van hivatva a közvádló által elejtett vádnak átvételére s képviseletére. (Curia 1902 deczember ió. 10857. sz. a.) = Ugyanígy határozott a Curia, a Curiai Határozatok 1902. évf. 327. sz. a. közölt esetben is. 9A kir. Curia a női becsület ellen azon kifejezésekkel, hogy sértett a legaljasabb cselédekkel csavarog, késő éjjel egyedül kószál és nem tisztességes leány, elkövetett rágalmazás esetén azon egyedüli enyhítő körülmény alapján, hogy vádlott büntetlen előéletű, a Btk. 92. §-át alkalmazta s fogház helyett 10 K főbüntetést szabott ki. (Curia 1903 április 28. 3787/903. sz. a.) A m. kir. Curia: A BP. 385. §. végső bek. értelmében hivatalból figyelembe vett s a BP. 385. §. 3. pontjában meghatározott semmiségi okból, mindkét alsóbiróság ítéletének a bünte'és kiszabására vonatkozó része megsemmisíttetik s vádlott a Btk 92. §. alkalmazásával főbüntetésül fogház helyett 10 K, mellékbüntetésül 5 K pénzbüntetésre ítéltetik. Indokok: A kir. törvényszék valóknak fogadta el azokat a. tényeket, hogy vádlott többek előtt azt állította M. S. magánvádlóról, miként szombaton és vasárnap a legaljasabb cse-