Büntetőjogi döntvénytár. Az anyagi büntetőjog és a bűnvádi perrendtartás körébe tartozó elvi jelentőségű határozatok gyűjteménye, 4. kötet (Budapest, 1905)

JLLVIII A bűnvádi ügy adatainak a kártalanítási igény elbirálásánál az enné] irányadó szempontokból való mérlegelése nem mellőzhető különösen akkor, ha a felmentő ítélet minden más indokolás kizárásával egyedül az esküdtek határozatára támaszkodik. Az a tény tehát, hogy az esküdtbíróság, alapul véve az esküdteknek «nem bűnöst* kimondó határozatát, vádlottat az ellene emelt vád alól felmentette, magában véve nem teszi szükségtelenné annak vizsgálatát, hogy a BP. 576. §-a valamelyik esete fenforog-e és nem azonos annak megállapításával, hogy a kártalanítást kérő az előzetes letartóztatást vagy a vizsgálati fogságot ártatlanul szenvedte 189 207. Kártalanítási igény megtagadása, midőn vádlottat az esküdtbíróság felmentette, s a törvényszéki orvos véleménye szerint az előállt eredmény másképp, mint vádbeli tett folytán is bekövetkezhetett .__ __. _„ __. ... __. „_ ... ... 293 579- S99. Aki az alapperbeli ítéletben megnyugodott, a kifizetett pénzbüntetést nem követelheti vissza az ujrafelvétel során történt felmentése czimén.._ ___ ___ ___ ... ___ ___ .._ __. ___ __J ... 146 A bűnvádi perrendtartás életbeléptető törvénye. (1897 : XXXIV. tcz.) 237. A lelkész közmegbizatásban eljáró személy s így az ellene elkövetett rágalmazás az 1897: XXXIV. tcz. 16. §-a értelmében az esküdtbíróság által bírálandó el ... ___ ___ ___ ... ...