Büntetőjogi döntvénytár. Az anyagi büntetőjog és a bűnvádi perrendtartás körébe tartozó elvi jelentőségű határozatok gyűjteménye, 4. kötet (Budapest, 1905)

•74 vett terhek összege kitesz. Eltekintve attól, vajon D. Ö.-nek a tőzsdei adás-vételi és eladási ügyletekből eredő s a csődtömeg ellen bejelentett 8298 frt 46 kr. követelése, mely csak 1899 június 30 án képezte W. J. és D. O. közt az összeszámolás és megállapítás tárgyát, a fent jelzett vagyonátruházás, illetve örökrészről való lemondás idején fenállott-e már vagy nem, és ha igen, mily összegben, s eltekintve attól is, hogy az ezen követelésből beperesitett 2000 frt részletet a budapesti áru és értéktőzsde birósága 1899 július 24-én i358. sz. a. hozott ítéletével D. O. javára már megítélte, tény azonban az, hogy W. J. és K. L. a köztük létrejött tőzsdei ügyletekre vonatkozólag 1899 április 8-án leszámoltak, ennek eredményeként W. J. a kamatokkal együtt 8250 frttal lett adósa K. L.-nak, s ezen tartozásáról egy 1899 június 15-én, egy 1899 július 15-én és egy 1899 augusztus 15-én lejárandó, egyenkint 2750 frtról szóló váltóelfogadványt adott K. L.-nak, aki ezen váltók közül egyet B. és Cz. czégre, egyet pedig H. L.-ra forgatott ; tény továbbá, hogy K. L. és B. és Cz. czég ezeket a váltóköveteléseket a váltóbiróság előtt érvényesítették és hogy e váltókövetelések javukra sommás végzésekkel megállapittattak ; tény az is, hogy W. J. a R. J. és társa czégnek 1898 augusztus 16-án létrejött egyezség szerint 2433 frttal lett adósa, mely öszszegnek még ki nem fizetett részéről szóló 1398 frtos váltókövetelés a csődbe bejelentetett ; végre tény, hogy K. K. ügyvédnek követelése a vagyonátruházás és örökrészről lemondás idején szintén már fenállott. Minthogy ezekhez képest W- J. vádlott a most részletezett csődkövetelések fenállása idején mondott le az atyjáról, néhai W. M.-ról a végrendelet 11. pontja szerint reá szállt 63,610 K 71 f. értékű ingóságokról, ezzel a lemondással pedig teljesen vagyontalanná vált s a kielégitési alapul szolgálható vagyonértéket a hitelezők elől elvonta ; továbbá, minthogy W. J. vádlott tudta, hogy ezen bűnös mivelete által a hitelezők követeléseinek kifizetését lehetetlenné teszi és igy ezen tudata a hitelezők megkárosításának czélzatával azonos ; és minthogy a vagyonelvonás által a hitelezőknek 4000 K-t meghaladó kár okoztatott : W. J.-nak ez a cselekménye a Btk. 414. §-ának 1. pontjába ütköző s a Btk. 415. §-a szerint büntetendő csalárd bukás bűntettének minden alkotó elemét kimentvén, a törvénynek meg-