Büntetőjogi döntvénytár. Az anyagi büntetőjog és a bűnvádi perrendtartás körébe tartozó elvi jelentőségű határozatok gyűjteménye, 4. kötet (Budapest, 1905)
i6t kérdés fel nem tétele miatt bejelentett semmiségi panasz, mert arra, hogy vádlott csak gondatlanul lövöldözött és nem szándékosan lőtt a sértettre, a bizonyító eljárás folyamán jelenség fel nem merült. (Curia 1903 október 22. 8603/903. sz. a.) A m. kir. Curia: A semmiségi panasz elutasittatik. Indokok: A kir. törvényszék mint esküdtbíróság Ítélete ellen vádlott védője is ahhoz csatlakozva maga a vádlott is a BP. 427. S. 4. pontja alapján alaki okból, továbbá a BP. 385. §-a 1. c) és 3. pontja alapján anyagi okokból jelentettek be semmiségi panaszokat. Vádlott védője a főtárgyalás folyamán a gondatlanság által okozott súlyos testi sértés vétségére irányuló kisegítő kérdés feltételét is indítványozta, melynek megállapítását az esküdtbíróság mellőzte, míg a védő egyéb indítványait figyelembe vette. Az a semmiségi panasz tehát, amely a kérdések feltevése miatt a BP. 427. §. 4. pontja alapján — bővebb indokolás nélkül — van bejelentve, a jelzett kisegítő kérdés mellőzése miatt használtnak veendő. Ezt az alaki semmiségi panaszt mint alaptalant azért kellett elutasítani, mert a BP. 356. §-a szerint különkérdést, mely a vádirattól és vádló indítványától eltérő minősítésre vonatkozik, csak abban az esetben kell feltenni, ha a bizonyító eljárás folyamán a tényállás az indítványozott kérdés értelmében megváltozott vagy legalább jelenségei merültek fel annak a bűncselekménynek, amelyre az a kérdés irányul, arra azonban, hogy vádlott csak gondatlanul lövöldözött és nem szándékosan lőtt a sértettre, a bizonyító eljárás folyamán jelenség fel nem merült, sőt ily értelemben a vádlott maga sem védekezett, és mert e szerint annak a kérdésnek feltevését az esküdtbíróság a törvényből meritett ok alapján mellőzte. = Lásd Jogt. Közi. melléklet 1903. évf. 730. sz. eset kapcsán bemutatott ellentétes judikaturát Biuitetóioyi Döntvénytár. IV.