Büntetőjogi döntvénytár. Az anyagi büntetőjog és a bűnvádi perrendtartás körébe tartozó elvi jelentőségű határozatok gyűjteménye, 4. kötet (Budapest, 1905)

158 (Curia 1903 szeptember 29. 7991- sz. a.) A m. kir. Curia: A semmiségi panasz elutasittatik. Jndokok: Vádlott a BP. 427. §. 4. pontja és 385. §. 1. aj bj, c) és 3. pontjai alapján jelentett be semmiségi panaszt az esküdtbirósági itélet ellen. A perorvoslat indokolása az alaki semmiségi okokat olyképen jelöli meg, hogy az esküdtbiróság a BP- 355- §-ának parancsoló intézkedését sértf^.te meg azzal, hogy az I. sz. főkérdésbe a Btk. 258. §-ában meghatározott cselekmény tényálladékához nem tartozó azon tényelemet is felvette, hogy a vád tárgyává tett állítás valósága esetén, a fegyelmi eljárás meg­indításának okát képezné, hogy továbbá ugyanazon §. parancsoló intézkedését sértette meg azzal, hogy a vádlott által indítványozott azt a tényelemet, hogy vádlott az állított tényt, annak valótlan­ságát tudva, irta és tette közé, a kérdésbe nem vette fel. Ezek a semmiségi okok nem forognak fen. A Btk. 258. §-ának az a kifejezése: «büntető eljárás», tágabb értelemben van használva és felöleli mindazon eseteket, melyekben oly tény állít­tatik, mely akár szorosan vett bűnvádi eljárás, akár az azzal rokon természetű eljárás alapját képezheti. (Anyaggy. II. köt. 442. 1.) Megegyezik ezzel az állandó bírósági gyakorlat is, mely a büntető eljárás fogalma alá vonja mindazon eljárási nemeket, melyek criminális természetű büntetésekre (például pénzbüntetésre, hivatal­vesztésre) vezethetnek. Minthogy pedig a közhivatalnok elleni fegyelmi eljárás ily eredményeket vonhat maga után : az esküdt­biróság nem alkalmazta helytelenül a BP. 355. §-át, midőn a főkérdésbe ezt a tényelemet is felvette. A mi pedig az állított tény valótlanságának tudatát illeti, ugy ez nem képezi a Btk. 258. §-ában meghatározott cselekmény tényelemét, annak mellőzése tehát nem ütközik a BP. 355. §-ának parancsoló intézkedéseibe. De alaptalan a semmiségi panasz a BP. 385. §. 1. a) b) c) és 3. pontjaira alapított részeiben is ; mert az esküdtek határozatá­ban és ennek elfogadásával az esküdtbiróság ítéletében valónak megállapított az a tett, hogy vádlott, mint szerző, sajtó utján a brassói m. kir. posta- és távirda-hivatalról oly tényt állított, mely valódisága esetén a nevezett hivatal alkalmazottja ellen büntető vagy fegyelmi eljárás megindításának okát képezné, vagy azokat

Next

/
Thumbnails
Contents