Büntetőjogi döntvénytár. Az anyagi büntetőjog és a bűnvádi perrendtartás körébe tartozó elvi jelentőségű határozatok gyűjteménye, 4. kötet (Budapest, 1905)
. '3* büntethetőséget kizáró, a Btk. 67. §-ára alapított ok meg nem állapitható. Végre a BP. 385. §. 3. pontjában megjelölt semmiségi ok sem forog fen ; mert a vádlott javára szolgáló az az enyhitő körülmény, hogy a vádbeli cselekményből kár nem származott, azzal a sulyositó körülménynyel szemben, hogy a vádbeli cselekmény többszörösen minősül bűntetté, s hogy vádlott a Btk. 338. §-a alá eső minősítés alapjául szolgáló kétszeri büntetésen felül hasonló rugón alapuló cselekmények miatt már többször volt büntetve, a büntetésnek a Btk. 92. §-a által engedélyezett rendkívüli enyhítését indokoló nyomatékkal nem bír. Ezeknél fogva az alaptalan perorvoslat a BP. 437. §. 4. bekezdése alapján elutasítandó volt. 94. A BP. 457. §. 3. bekezdése szerint főtárgyalás nélkül akkor is hozathatik ítélet, ha a beszerzett bizonyíték kellő alapot nyújt az elítéltnek felmentésére. (Curia 1903 október 6. 7836,903. sz. a.) A m. kir. Curia: A perorvoslat úgyis mint felebbezés, úgyis mint semmiségi panasz a BP. 434. §. 3. bekezdése értelmében visszautasittatik. Indokok: Az ítélet kihirdetésekor amiatt, mert a bíróság az ügyet nem utasította esküdtszéki tárgyalásra, D. P.-né sértett fél részéről a BP. 384. §. 5. pontja alapján felebbezés, a kellő időben benyújtott indokokban pedig a BP. 384. §. 4. pontjában való hivatkozással kiegészítve, semmiségi panasz jelentetett be. Minthogy a kir. törvényszék mint esküdtbíróság hozta az ítéletet ; minthogy a BP. 381. §. rendelkezésénél fogva esküdtbirósági ítélet ellen felebbezésnek nincs helye, a BP. 383., 430. §. rendelkezésénél fogva pedig a sértett fél semmiségi panasszal nem élhet, a perorvoslat vissza volt utasítandó annyival inkább, mert a BP. 457. §. 3. bekezdése szerint főtárgyalás nélkül akkor is hozathatván ítélet, ha a beszerzett bizonyíték, mint a jelen esetben, kellő alapot nyújt az elitéltnek felmentésére, ezt a kir. ügyészség is kifejezetten elismeri s az elitélt a főtárgyalás megtartását nem kívánja : az esküdtbiróságnak az az eljárása tehát, hogy esküdtszéki fő-