Büntetőjogi döntvénytár. Az anyagi büntetőjog és a bűnvádi perrendtartás körébe tartozó elvi jelentőségű határozatok gyűjteménye, 4. kötet (Budapest, 1905)

*35 Indokok: A. J. azon cselekménye, amelyben ót az esküdtek bűnösnek mondották ki, a Btk. 279. §-ában meghatározott s e §. szerint minősülő szándékos emberölés bűntettének tényálladékát képezi, miért is őt ebben kellett itéletesen is bűnösnek kimondani. A büntetés kimérésénél enyhitő körülményül vétetett vádlott kevéssé ittas állapota, elhanyagolt neveltetése, fiatal kora, hogy a néhaitól a megelőző időben vádlott is súlyos sérüléseket szenvedvén, a néhaival szemben elkeseredett állapotban volt, mely túlnyomó enyhítő körülményekkel szemben súlyosítónak csakis az találtatván, hogy a hasonló rugón alapuló cselekményért már büntetve volt, mindezeknél fogva a Btk. 92. §-ának alkalmazása és a kimért büntetési mérték indokolt. (1903. évi június 5-ikén 2394/903. sz. a ) A m. kir. Curia: Vádlottnak és védője dr. P. K. ügyvédjelöltnek ;emmiségi panasza a BP. 427. §-ának ó. pontja, illetve a 430., 390. §-ainak rendelkezése alapján visszautasittatik. Ellenben a vádhatóságnak a BP. 385. §-ának 3. pontja alapján emelt semmiségi panaszának hely adatik s a kir. törvényszék mint esküdtbíróság Ítéletének a vádlott szabadságvesztés-büntetésének tartamát meghatározó része megsemmisittetik és vádlott a Btk. 92. §-ának mellőzésével a 91. §. alapján inai naptól számítandó 10 évi fegyházra Ítéltetik. Indokok: A kir. törvényszék mint esküdtbiróságnál tartott bizonyító eljárás befejezése után az esküdtekhez intézett kérdésekre adott feleletük törvényesen megállapítván, hogy vádlott a sértettet szándékosan, de ölési szándékának előre megfontolása nélkül akként bántalmazta, hogy az annak következtében meghalt, és tagadólag felelvén arra a kérdésre, hogy a tett elkövetésénél vádiott javára az erős felindulás s ennek hatása alatt a rögtöni végrehajtás számításba vétethessék, annak következtében, hogy az esküdtek a következő kisegítő kérdésre, hogy a meghalt sértett bántalmazta-e vagy nem a vádlottat ? szintén tagadó választ közöltek az esküdtbirósággal : semmiségi ok nem merült fel. Ugyanis a BP. 427. §-a 0. pontjának 1. bekezdése világosan rendeli, hogy az ezen §. 6. pontjában megjelölt semmiségi okokat a vádlott csak akkor érvényesítheti, ha kétségtelen, hogy azok érdekeinek sérelmével jártak ; már pedig az elörebocsátottakból