Büntetőjogi döntvénytár. Az anyagi büntetőjog és a bűnvádi perrendtartás körébe tartozó elvi jelentőségű határozatok gyűjteménye, 4. kötet (Budapest, 1905)

12; 86. Az olyan alaki semmiségi okon bejelentett semmiségi panasz, amely az Ítéletre befolyással nem birt, nem lévén érvényesithető, nem el-, hanem visszautasitandó. (Curia 1903 július 7. Ó281. sz. a.) A m. kir. Curia: A védőnek a BP. 384. §. 9. pontjára alapított semmiségi panasza visszautasittatik. Indokok: A védő a bíróságnak a főtárgyalás folyamán hozott ama határozata ellen, mely által a G. J.-né halála okának és a vádlott elmeállapotának kérdésében előterjesztett az az indítványa elutasittatott, hogy az ügy az igazságügyi orvosi tanácshoz felülvéleményezés végett felterjesztessék, a BP. 384. §. 9. pontjában meghatározott alaki semmisééi okon az esküdtbíróság ítéletére nézve is fentartott semmiségi panaszt használt. A BP. 384. §-ának harmadik bekezdése szerint az e §. 9. pontjában megjelölt semmiségi ok a vádlott javára sem érvényesithető, ha nyilvánvaló, hogy az alaki sérelem az Ítéletre nem volt befolyással ; a BP. 420. §-ában pedig az a szabály foglaltatik, hogy a nem érvényesíthető okon használt semmiségi panasz nem érvényesithető s mint ilyen visszautasitandó. Ezekből önként foly, hogy mint nem érvényesithetót a törvényben kizárt volta miatt vissza kell utasítani azt a semmiségi panaszt, amely nemcsak nem érvényesithető, hanem fen sem forgó semmiségi okra van alapítva. A BP. 434. §-ának harmadik bekezdése szerint : ebben az esetben a törvényben kizárt volta miatt azért kellett tehát a 384. §. 9. pontjára alapított semmiségi panaszt visszautasítani, mert az az alaki sérelem, melyen a védő a semmiségi panaszt használta, fen sem forog, az tehát az ítéletre önként érthetőleg befolyással nem is lehetett. Ugyanis : a védő indítványát elutasító határozat a BP. 393. §. 3. bekezdésében 3. pont alatt meghatározott körülménynek megfelelően azon az alapon hozatott, hogy a bíróság a tényeket teljesen tisztázottaknak találta, az igazságügyi orvosi tanácshoz való felterjesztés iránt tett indítványt tehát az érdemleges elintézés késleltetésére czélzónak tekintette, mihez képest az uj bizonyítás felvételét a 393. §. 3. bekezdése értelmében megtagadta ;